Communio, 2001 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 2. szám - A liturgia lelke - Reale, Giovanni - Török Csaba (ford.): Az ember hite és természete a kultúrák között
AZ EMBER HITE ÉS TERMÉSZETE A KULTÚRÁK FÖLÖTT 53 ten belül megjelenik egy általam szerkesztett sorozatban fő műve. a Személy és cselekedet, a fordítás mellett az eredeti lengyel szöveggel. Személyesen is megismerhettem a pápát, és tudom, milyen a filozófiai gondolkodása. Első pont. A filozófia védelme egyike a legfontosabb pontoknak; a pápa azt állítja, hogy a filozófia „közvetlenül segít az élet értelmére vonatkozó kérdés megfogalmazásában és a válasz körvonalazásában: tehát az emberiség egyik legnemesebb feladatát jelenti” (3. sz.).2 Álláspontjának megvédése nagyon szép: „nem csak szükségét érzem, hanem erkölcsi kötelességemnek is tartom, hogy nyilatkozzam e témáról... A filozófia, amelynek nagy felelőssége van a gondolat és a kultúra formálásában, az igaz keresésére való örök felhívása által, erővel kell, hogy betöltse eredeti hivatását” (6. sz.). Itt találhatjuk azt a meglepő dolgot, amely megzavart némely elöregedett gondolkodású katolikust, akik úgy vélték, az Egyháznak megvan a saját filozófiája, a tomizmus. Én nem voltam ezen a véleményen, egyáltalán nem tartottam úgy, hogy a tomizmus az Egyház filozófiája, ezért egyesek azt gondolták, hogy a pápa utasítást adott nekem, hogy megnyissam az utat Platón előtt. És Arisztotelész? Valóban, napjainkig körülbelül százkötetnyi monográfiát jelentettem meg platonikus szövegekből, és mindenki azt gondolta, hogy ez a pápa utasításából történt. Ok sohasem értették meg, hogy én mindig is szerettem Platónt és Ágostont. 1981-ben, Amerikában egy lenyűgöző dolgot fedeztem fel: a klasszikus kultúra a legelső helyen áll. És minden filozófus közül a legkeresettebb maga Platón volt, Ágostonnal együtt: a statisztikák szerint Ágostontól és Ágostonról naponta átlagosan egy könyv jelenik meg. 2 II. JÁNOS PÁL PÁPA, Fides et ratio kezdetű enciklikája, Pápai Megnyilatkozások 33, Szent István Társulat, Budapest 1999.
