Communio, 2001 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 2. szám - A liturgia lelke - Dobszay László: Korunk egyházzenei problémái: magyar tükörben
28 Dobszay László Akadémia népzenei majd zenetudományi intézetében (bármily különösnek tűnik: éppen a kommunizmus évtizedeiben) élő, nemzetközileg is elismert műhelyét hozta létre a gregorián kutatásának. Releváns eredményeit alább szintén ismertetni fogjuk. 4. Kodály egy személyben volt zenetudós-gondolkodó, zeneszerző, a zenepedagógia megújítója és az egyházi zene reformján töprengő katolikus személyiség. Példája hatott az egész zenei közéletre, s a külföldön gyakran szétszakított zenei területek egybefogásának kötelezettségére figyelmeztetett. így a zenetudomány nem veszti el érzékenységét a gyakorlati zeneélet iránt, a zenepedagógia készségesen fogadja a tudománytól kapott impulzusokat; a tudomány sem, a pedagógia sem szakadhat el a zene művészi vonatkozásaitól (sem a kompozícióktól, sem az előadó-művészettől). Nem úgy kell ezt érteni, hogy a tudósnak a pedagógiai vagy művészi következtetésekkel kell zárnia tanulmányát. Úgy sem, hogy a pedagógus nyersen alkalmazza a tudomány eredményeit, vagy hogy a zeneszerző eszmei programok megvalósítójává váljék. Lehet, hogy egyes embereknek megadatik a képesség több területet egyesíteni, s ha nem is használják az egyik területen tanultakat közvetlenül a másikon, az ott van háttér-tudásukban. De még inkább meg kell teremtenie ezt az egységet magának a zenei közéletnek. Egyik terület sem hajthatja uralma alá a másikat, de egyik sem izolálódhat a másiktól. Ha van a zenei életnek olyan területe, melyre ez érvényes, éppen az egyházzene az. Végső motívuma, eszmei indítéka és mércéje a liturgia. De zenetudományt sem veheti semmibe: nem azért, hogy tudománnyá váljék, hanem hogy hiteles tudás alapján döntsön. A pasztorális szempontok érvényesülése nem történhet a művészi elem rovására, s éppen a zenetudomány tudja megmutatni, hogy a kettő nem ellentétes egymással. Ugyanakkor az egyházzene legmélyén pedagógia is, mert bármennyire érzékelnie kell is az adottságokat, végső soron
