Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 1. szám - Kettős millennium - Stein, Edith - Török Csaba (ford.): Gondolatok a nagyhétről
42 Edith Stein szén a sírig? Az angyal ajkán az Alleluja nem úgy zengett, mint a Glória Betlehemben? És ő nem lépett ki az első rózsás reggelen fényt és ragyogást öltve a kertbe, amely úgy virágzott, mint egy édenkert? Senki sem számolt be nekünk erről a viszontlátásról. Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív fel nem fogta azt, amit az Úr Anyjának készített, aki minden emberi elképzelést felülmúlóan szerette Őt. Ha a feltámadás és a mennybemenetel közötti idő mindenekelőtt a születő Egyház előkészítésének lett szentelve, akkor azt kell gondolnunk, hogy az Úr mindenki más előtt vezette be Anyját a Misztikus Test minden misztériumába. Máriának a kereszt mellett a fájdalomtól majd a feltámadás örömétől meg kellett volna halnia, ha egy különleges kegyelmi adomány nem tartotta volna életben az Egyházért. Neki az apostolokkal ellentétben egyáltalán nem lett volna szüksége a Szentlélek leszállására ahhoz, hogy megértse az Ország misztériumait. A Mennybemenetel utáni években segit majd az Egyház, a szentségek, a papság misztériumának a megértésében és az egyházi élet kialakitásában. Húsvétvasárnap Resurrexi et ad hue sum tecum - Feltámadtam és újból veled vagyok A Feltámadott mindig melletted van! Hiszek abban, hogy ő sohasem hagyott el Téged. A feltámadt test nem kötődött többé a földi testek állapotához. Nem csak egy, hanem több helyen is jelen lehetett (ahogyan az a szentségi jelenlétben is megvalósul). És ha O megjelent a tanítványoknak, egyszer így, máskor úgy, mindig átmenetileg, akkor Melletted tudott maradni megszakítás nélkül. A földi életben Te Vele hordoztad a keresztet, a elhatárolódás, az elhagyatottság keresztjét is. Most osztozol a Feltámadott fájdalom nélküli boldogságában, megkapod édesanyai örömödért
