Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám - Szentháromság és Eucharisztia - Quellet, Marc - Bartók Tibor (ford.): Szentháromság és Eucharisztia - A Szövetség misztériuma
SZENTHÁROMSÁG ÉS EUCHARISZTIA... 17 kezes a megtestesülésre, hanem annak továbbvitele és „beteljesedése” az Egyházban a Szentlélek szentségi működése által. E szempontból tekintve az Eucharisztia szentsége a megtestesülés pneumatológiai és az Egyházban fennmaradó formája. A legkonkrétabb és legáltalánosabb módon juttatja kifejezésre a Szentháromság és az emberiség szövetségének misztériumát. Ezért jelenik meg az egyetemes Egyház a II. Vatikáni Zsinat ökumenikus látószögében mint az „egység misztériuma”, mint „az Atya, a Fiú és a Szentlélek egysége által egyesített nép”34. Ha újra megfontoljuk, hogy az eucharisztikus emlékünnepben a három isteni Személy ajándékáról van szó, talán lehetővé válik, hogy jobban megértsük e folytonosság és beteljesedés szentháromságos logikáját. Jézus kenyeret vett a kezébe, áldást mondott fölötte, megtörte és e szavakkal osztotta szét: „Vegyétek és egyétek; ez az én testem”. Amikor e cselekedetet végrehajtja és e szavakat kiejti, Jézus, mint az Atya Fia önmagát ajándékozza végsőkig menő szeretetében. Ezért küldetett. Egész lényegét beleárasztja az általa választott elemekbe, hogy továbbra is jelen legyen tanítványai között. Jézus nem pusztán a zsidó húsvétot ünnepli meg tanítványaival, hanem saját emlékünnepét alapítja meg: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” Szavai által kísért jelképes cselekedete a dolgok (a szövetség - bérit) új rendjét teremti meg: az új szövetséget, amely beteljesíti az elsőt. Jézus eme eucharisztikus cselekedete, amelyet egyes szám első személyben fejez ki és így egészen a saját ajándékaként ad át, mindazonáltal és mindenek előtt az engedelmesség tette marad. Életében és halálában Jézus egyaránt az Atya akaratát tölti be. „Az Atya az, aki Fiának inkább az isteni szeretet (s nem a világ gyűlölete) által tönkrezúzott testét odaajándékozza a világnak a Szentlélek egyesítő közvetítése révén”35. Az Atya tehát a legnagyobb áldozatot hozza, amikor Fiát kiszolgáltatja a bűnösök kezébe. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16). Az égből veszi a 34 Unitatis redintegratio , 2. sz.; Lumen gentium, 4. sz. 35 H. U. von Balthasar, Theodramatik, IV. Bd: Das Endspiel, Einsiedeln 1983, 439.
