Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 3. szám - Az irgalmas Atya szentsége - Jáki Szaniszló - Szabó László (ford.): A Katolikus értelmiségi

70

Jáki Szaniszló

nak, mint intellektuális feladatnak a végrehajtásánál abból a sok módon nagyon szűk konkrétságból kell kiindulni, ami Krisztus volt galileai realitásában. Ezért nem tulajdonított neki senki figyelmet a művelt világban, amíg élt, és bizonyos ideig utána sem. Mindenesetre megvetették, mint Domitianus tette azokkal a galileai parasztokkal, Jézus rokonaival, akiket Rómában eléje vezettek. Nyilvánvalóan a legszűkebb maradiság mintaképeinek tűntek számára.

Ez illusztrálja a Katolicizmus legnagyobb paradoxonét. Amennyire valóban Krisztushoz van kapcsolva, annyira elképesztően parochiális marad. De így van bármely igazi konkrét entitással, amely különbözik a képzelet látványos alkotásaitól. Ezek „katolikus”-nak tűnhetnek nagyon parochialis elméknek, jóllehet azzal büszkélkednek, hogy „katolikusok.” Az igazi katolikus elmék mindig az igazság aranypróbájának tartják azt, hogy a „katolikus” a „Katolikusért” kiált, mint egyedüli biztosítékáért és igazolásáért.

Fordította: Szabó László