Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 3. szám - Az irgalmas Atya szentsége - Servais, Jacques - Horváth Endre (ford.): A szentgyónás, az irgalmas Atya szentsége
A SZENTGYÓNÁS, AZ IRGALMAS ATYA SZENTSÉGE 13 Anélkül, hogy az ismereteket egy spekulatív módszeren belül (amely mellesleg a szeretet mindig-nagyobb misztériumát kísérelné megérteni, megragadni ) szigorúan elhelyezni próbálná, Adrienne von Speyr elmélyíti reflexióját és megmutatja - a szokásos narratív metódusát követve - Isten igazságosságának és szeretetének egységes mivoltát Izrael ellenszegülésének időszaka alatt. Különösképpen a zsidóknak a mózesi törvény rendje alatti helyzetére utalva mondja: „Miközben Istennek meg kell büntetnie az embert annak bűne miatt, talányokkal kell hozzáfordulnia és végigvezetnie a Törvény szűk ösvényén, Ő szüntelenül a Fiú szeretetére és szabadságára gondol. Az Atyának ugyanabban a gondolatában kell lennie helynek a legsötétebb bűnös mellett a legragyogóbb Fiú számára, egy hely, amely lehetővé teszi számára, hogy a fiúi mivoltot és az emberi mivoltot egy egyetlen és meg nem osztható isteni igazságon belül láthassa”. Ez alatt az idő alatt - amely a mi, bűnbe bebörtönzött emberi mivoltunkat is jelképezi - az Atya elrejtőzik, úgy tűnik „messzire utazott” (Mt 25,14), de titokban előkészíti visszatérését. Teljesen elrejtve atyai mivoltát az egyetlen, örök Fiúval szemben, megnyílik (az ember) felé. Ugyanis, folytatja a szerző „Isten nem hagyhatja elveszni a legutolsó bűnöst sem, és mivel ez a bűnös egy ember, így a Fiúnak éppen emberré kell lennie. (Az Atya) nem lehetetlenítheti el már előre Fia számára az ebben a bűnösben való megtestesülést, és nem tagadhatja meg azt, amit saját maga teremtett. Mindennek nyitottnak kell lennie a Fiú irányában, s így mintegy függőben maradnia”30. Az irgalomnak, amely az ember láttán Isten szívét tépi, együtt kell haladnia az igazságossággal, amely éppúgy egy isteni tulajdonság mint a szeretet és az irgalom. Gyenge30 Das Angesicht des Vaters, 28-29.
