Communio, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 1. szám - Kettős millennium - O´Donnell, John - Petres Erika Lúcia (ford.): Hans Urs von Balthasar teológiája
10 John O’Donnell pán végzet, melynek az emberi egyén alá van vetve, hanem sokkal inkább az ember szabadságának legfőbb aktusa, az a pillanat, melyben összegzi és mintegy kifejezi egész élete értelmét. Ez a tény sokkal érthetőbbé válik, ha tudatosítjuk magunkban, hogy a halál nemcsak biológiai vég, hanem az a horizont, amelyben az ember minden pillanatban él és amelyben szabadságát megvalósítja. Heidegger jól ismert kifejezése szerint, a Dasein tulajdonképpen halál-felé-való-lét. Az evangéliumok is úgy tekintik Jézus halálát, mint szabadságának legmagasabb rendű kifejezését. Ahogy Jézus maga mondja, senki sem veszi el életét tőle, ő maga adja oda (Jn 10,18). Sőt, Jézus úgy beszél erről a halálról, mint a szeretet cselekedetéről: „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13). Nagypéntek ezen aktív önátadását azonban Nagyszombat radikális passzivitásának kell ellensúlyoznia. Balthasar számára Nagyszombat Jézus teljes azonosulását jelenti a bűnös emberrel. A bűnös állapotával azonosulva Jézus halott, tehetetlen, Istentől elszakadt, nem képes önmagát megváltani. Jézus annyira azonosul az Istentől elszakadtakkal, hogy Szent Pál szavaival élve, bűnné vált értünk. így megtapasztalja a bűnös ember radikális erőtlenségét és tehetetlenségét. Balthasar úgy fogalmaz, hogy Jézus holttest-engedelmességgé válik. Balthasar úgy ad konkrétabb kifejezést ezeknek a gondolatoknak, hogy Jézus pokolra szállásának szentírási képéhez folyamodik, melyet az lPét 3-19 és 4-6-ban találhatunk. Ahelyett azonban, hogy ezeket a verseket Jézus győzedelmes leereszkedéseként értelmezné az alvilágba, ahogy ezt a középkorban értelmezték, Balthasar ebben a leszállásban inkább Krisztus teljes azonosulását látja a bűnösökkel. Krisztus egészen addig a pontig megy az azonosulásban, hogy megtapasztalja az Istentől elhagyatottságot. Ezt a képet az Ószövetségi Sheol kategóriájával világítja meg. Több ószövetségi szöveget is idézve Balthasar megmutatja, hogy Sheol a sötétség, por és csend világa. A pokol és a feledés földje, ahol a