Communio, 1999 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 1. szám - Az Atya éve - Erdő Péter: Emberi jogok és természetes jogok
64 ERDŐ Péter Emberi jogok és természetes jogok1 Általánosan elterjedt napjainkban az emberi jogokra való hivatkozás, sőt szerencsére maguknak az emberi jogoknak az őszinte megbecsülése is. De nem hiányoznak világunkból az aggasztó jelek sem ebben a tekintetben. Nem pusztán az emberi jogok súlyos vagy diszkréten alattomos megsértése, hanem a tartalmuk körüli mély elvi bizonytalanság, a születésükkor még világosnak látszó világnézeti alapok megrendülése is megfigyelhető. Az emberi jogokról szóló eszmélődés mind a mai napig nem tekinthet el az emberi és polgári jogok nyilatkozatától, melyet a francia alkotmány ózó nemzetgyűlés 1789-ben fogalmazott meg s amely egyrészt alapvető programként szolgált a francia forradalom számára, másrészt meghatározó értékű összefoglalása egy korszak jogi és politikai filozófiájának. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy e nyilatkozat közvetlen forrásai az Amerikában néhány évvel korábban kiadott „bili of rights”-ok voltak. Mégis a nyilatkozat az európai politikai eszmék összefoglalójaként jelenik meg, különösen Locke és Montesquieu nézeteit tükrözi, de számos más francia szerző hatása is megfigyelhető benne1 2. Távolabbi szellemi háttere azonban a természetjog és az emberi társas viselkedésre vonatkozó természetes 1 Jelen írás alapját a szerzőnek Ludassy Mária körkérdésére adott válasza képezte (Magyar Tudomány 106, 1999, 129-132). 2 Vö.: pl. Guido Fassn, Storia della filosofia del diritto. II: L’etr moderna, Bologna 1968, 346-347.
