Communio, 1999 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 4. szám - Fides et Ratio - Huot, Jean-Claude - Rácz Tibor (ford.): Európa a menekültekkel szemben: az emberi jogok és az államérdek közt
EURÓPA A MENEKÜLTEKKEL SZEMBEN 57 elhatározva (21 ezer 1998 végén), e befogadás eltörlése bármikor lehetséges marad. Azoknak az embereknek, akik visszaküldésüket illetően biztonságukat tényleg veszélyben érzik, ez az aggodalom különösen elviselhetetlen. Ez a forrása a súlyos lelki betegségek esetei javának, amikor ez hozzájön a különböző kínok, a nemi erőszak vagy a rossz bánásmód következményeként fellépő sérülésekhez. A következmények annyival súlyosabbak, hogy a menedéki kérvény visszautasítása - a ténylegesen üldözöttek szemében - megfelel az elszenvedett kár megtagadásának. A sérült egyének társadalom-lélektani rehabilitációjának első szakasza éppen annak a hivatalos elismerése, amit kiálltak, először a testi és lelki utótünetek kezelése, utána a rendbe hozás, ha ez lehetséges, és végül egy jövőkép újjáépítésében való segítség. így tehát nem meglepő, hogy a kitoloncolásról szóló döntés úgy nyilall bele a menekültekbe, mint a származási országában elszenvedett elnyomások folytatása. Ez pedig a fogadóországba vetett bizalom elvesztésével jár együtt. Lévén, hogy úgy sincs már semmi veszteni valójuk, és lázadozva a fogadóország ellen, amely egy második száműzést provokál, a magukat ebben a zsákutcában találó személyek ellenük önkényességből hozott döntésként fogják fel az elutasítást. A menedéket kérvényezők és az ideiglenesen befogadott személyek helyzete bonyolult azon tény által, hogy több kanton rendőrsége egyazon személyeknek betudható drogkereskedelem növekedését észleli, akik menedéki kérvényt adtak be. A tapasztalati adatokból nem lehet megismerni ezen növekedés jelentőségét és okát. A rendelkezésre álló részleges statisztikák kimutatják, hogy a menedéket kérvényezők 90%-ának egyáltalán nincs problémája a bűnüldöző hatóságokkal. Ezek olyan feltevést engednek meg, hogy egyrészről bizonyos bűnözők menedéki jogokat használnak ki, hogy Svájcba érkezve bűnt kövessenek el, másrészről a befogadó társadalom szabályai megértésének hiányához kapcsolódó társadalmi és kulturális kiszakítottság a bűnözésbe való sodródást könnyítő tényező, látva egyes kérvényezők bűnelkövetését.
