Communio, 1999 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1999 / 1. szám - Az Atya éve - Batut, Jean-Pierre - Török József (ford.): Mindenható Atyaisten
18 Jean-Pierre Batut hogy a szentháromságos perspektívában kell szemlélni: mint a mindenható Atya hatalmát. Az Atya hatalmának a tárgya az, hogy gyermekei valóban viselik azt a nevet, ami nekik jár, vagyis ők teljes szabadságban akarnak gyermeki módon élni és cselekedni. Szuggesztív, ám bizonyítandó21 gondolatmenetek befolyása alatt néha ennek a szabadságnak a létezéséből arra a következtetésre jutottak a teológusok, hogy le kell mondani magáról a mindenhatóság eszméjéről, s ily módon átviszik az Atya személyére a „kenószisz” teológiáját, amit a keresztény hagyomány, Szent Pál nyomán tovább fejlesztett, hogy számot vessen Krisztus megalázkodásával. Ebben az esetben azt kell képzelni, hogy az Atyának „nem-ható”-vá kellene válnia, hagyván hatalmát teljesen elpusztulni a függőségek örvényében?22 Kierkegaard 1846-ban Naplója egyik részletében pontosan az ellenkezőt fejtegette: „A legnagyobb dolog, amit egy létezővel tenni lehet, sokkal inkább felette áll annak, amire az ember képes, és ez a szabaddá tétel. Ennek a megtételéhez szükséges a mindenhatóság. Különösnek tűnhet, mivel a mindenhatóságnak a dolgokat függővé kellene tenni. Ám, amint meg akarjuk pontosan érteni a mindenhatóságot, világossá válik, hogy az pontosan magában foglalja ezt a sajátságot, hogy kárpótlódjon ennek a mindenhatóságnak a megjelenésében, oly módon, hogy a teremtett dolog, pontosan ezért, független lehessen ennek a min- denhatottságnak a fejében. Ezért egy ember soha nem tehet teljesen szabaddá egy másikat. Az, aki hatalmat birtokol, pontosan azáltal van kötve, és mindig kétértelmű kapcsolata lesz azzal szemben, akit ő szabaddá akar tenni. Ezenfelül minden véges hatalomban van egy véges önszeretet. Egyedül a mindenhatóság kárpótolhatja magát, miközben elajándékozza magát, ez a kapcsolat pontosan annak a függetlenségét alkotja, aki befogad.”23 21 H.Jonas: Le concept de Dieu aprés Auschwitz, francia ford., Paris, 1994. 22 Vö.: J.Moingt, Creation et salut, in: Recherches de Science Religiense, 84 (1996), 559-595. Uő: Du Pere á la paternité, Paris, 1996, 49-68. 23 Papirer, VII A 181.
