Communio, 1999 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 2. szám - Isten az Atya - Spiteris, Yannis - Gruber László (ford.): A középkori Bizánc és a pápaság

26 Yannis Spiteris lenne az, amit Anzelm a pápa abszolút primátusa kapcsán képvisel - vág vissza Nicetasz - a többi püspökök eltűnnének a semmiben. Va­lóban: „Csak ő lenne püspök, csak ő lenne mester, csak ő lenne törvényhozó, s mint jó pásztor, egyedül ő lenne Isten előtt felelős a juhokért, amelyeket csak egyedül őrá bíztak. ”22 A pápaságnak ez a túltengése Nicetasz szerint ellenkezik a bizánci ekkléziológiával, valamint a görögöknek önmagukról alkotott fölényes erkölcsi és intellektuális felfogásával. Ha a pápa egyedül dönt és intéz­kedéseit a keleti egyházra is kiterjeszti, Nikodemia püspöke állítja: „Nos, biztosan állíthatjuk, hogy az egyház rabszolgái és nem fiai vagyunk és ténylegesen is azok lennénk. Ha így kellene cselekedni és a vállainkra ilyen terhet vennénk, ak­kor ebből az következne, hogy csak a római egyház lenne szabad, és hogy csak ez határozná meg az összes egyház szá­mára érvényes törvényeket, miközben ő maga törvény nél­kül lenne. Ebben az esetben nem a gyermekei iránt szerete- tet tanúsító anyának, hanem a rabszolgák keményszívű és gőgös úrnőjének mutatkozna. Nos, mit használt nekünk az írások ismerete; mit használt mestereink tanbeli képzettsé­ge; mit használtak a nemes lelkek és görög bölcsek?”23 BJ Nicetasz, mint ahogyan ezen időszakban általában minden gö­rög, kész volt elismerni Róma püspökének bizonyos primátusát. Va­lóban, a többi egyházak elismerik a római szék fellebbezési jogát: 22 Diai., PL 188, 1219. Vö. O. Capitani, Immunitá vescovili ed ecclesiologia in etá „pregregoriana” e „gregoriana”. L’awio della „restaurazione”, Spoleto. 1966. — I.Melemberg, Der Primat der römischen Kirchen und Handeln Gregors VII, S. Gra- venhage 1965. 53-79. 23 Dial., PL 188, 1218.

Next

/
Oldalképek
Tartalom