Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 2. szám - Gál Ferenc emlékezete - Gál Ferenc: Új utak a teológiában
12 Gál Ferenc ri élet feltételeihez alkalmazni és a kor emberének alkalmas módon: előadni (nr. 16). A II. Vatikáni Zsinatról ismételten megállapították, hogy a régiekkel ellentétben nem a katolikus tanítás egy-egy tételének tisztázása volt a célja, hanem az Egyház küldetését kellett felmérnie a mai világban. Valami hasonlót mondhatunk a teológiáról is. Régen a téves tanításokkal folytatott vita jelentette a haladást, ma ellenben az általános szellemi élet veti fel a problémákat. A világi tudományokban alkalmazott történeti kritika arra kényszerít bennünket, hogy a Szentírás keletkezésének, sugalmazottságának, tévedhetetlenségének és értelmezésének kérdését új szempontok szerint is vizsgáljuk. A természetbölcselet, az antropológia, lélektan, szociológia megállapításai nyomán pedig a természet és kegyelem viszonyánál, az Egyház misztérium-jellegénél, a történelem és az üdvtörténet kapcsolatánál vethetünk fel új kérdéseket. Teológia és üdvtörténet A teológia szó szerint Istenről szóló tudományt jelent. A bölcseletben is beszélünk Istenről, de csak úgy, ahogy a teremtett világból kiolvassuk létét és sajátságait. A teológiában ellenben úgy tárgyalunk Istenről, ahogy őt a kinyilatkoztatásból megismerjük: beszélt magáról és közléseit természetfölötti bizonyítékokkal hihetővé tette. A teológia nem csupán hit, hanem a hitnek tudományos értelmezése. A hitben tárgyilag megtalálható az Isten szava, annak hallgatása, elfogadása és külső megvallása. A teológiában ezekhez járni a reflexió, mégpedig a kritikai módszerrel dolgozó reflexió. A kritikát ne úgy értsük mintha tárgyáról, a természetfölötti misztériumról kimerítő magyarázatot akarna adni. Az ilyen racionalizmus eltüntetné a hitet és az emberi gondolkodást tenné meg a kinyilatkoztatás mértékének. A teológiában a kritikai reflexió a hitből indul ki s azt továbbra is megtartja. A misztériumot kizárólag a kinyilatkoztató Isten tekintélye miatt fogadja el, de igyekezik közelebbről vizsgálni. Keresi, mi érthető benne, mi múlja felül az ész képességeit, milyen összefüggésben van más hittitkokkal, mit nyújt nekem, és mit kíván tőlem? A teológiában tehát
