Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1. szám - Szentlélek éve - Schipperges, Karl-Josef - Bolberitz Pál (ford.): Vallás és politika
VALLÁS ÉS POLITIKA 49 az adta nekik a természetfölötti jelleget, hogy testűket, elsősorban fejüket fölkenték szentelt olajjal. A régi Izraelben a fölkenés azt jelentette, hogy a személyt kivették a profán szférából és fölemelték a szakrális szférába.23 Amikor Sámuel próféta szentelt olajat öntött Saul fejére, ezt mondta neki: „Most más emberré váltál.”24 Saulnak és Dávidnak a fölkenése adja meg a mintát Pipin és a többi keresztény király fölkenéséhez. A fölkenést a fejen, a vállon, a mellen és a kézen végezték,25 s ez adta neki a felszentelést. A püspök által rákent olaj átjárja a testet, és Isten erejét közvetíti számára. A fölkenés hasonlított a püspökszenteléshez, s a király a templomban a püspökök között ült. Megkapta a gyűrűt és a botot, mint pásztori küldetésének jelét. Ezzel a király Isten választottjának számított, aki kegyelmi segítséget kap működéséhez.26 Már a VIII. században megtalálható a kifejezés, hogy „Isten kegyelméből való király”, s Melkizedek módjára királyságának papi jellege is van.27 A IX. század óta megvan az az elképzelés, hogy a koronázás nemcsak egyházi aktus, hanem a szentséghez hasonló szertartás.28 Egyesek (de csak egyesek!) a középkorban a király koronázását majdhogynem nyolcadik szentségnek tartották. így az Egyházban folytatódott a hagyomány, amely megvolt az ószövetségi felfogásban és a keleti mitikus elképzelésben.29 A XVII.-XVIII. századi abszolút uralkodók szívesen felkarolták a gondolatot, és XIV. Lajost egyenesen Isten földi helyettesének mondták.30 23 M. Bloch, Les rois thaumaturges, Paris, 1961, 67. 24 1 Sámuel 10,6 25 P. E. Schram, Der König von Frankreich, Darmstadt, 1960, 157. 26 G. Duby, mint fentebb, 24. 27 P. E. Schramm, mint fentebb, 156. 28 U.o. 24. 29 J. Ch. Picard, Histoire de la France, Paris, 1988, 175. 30 R. Mousnier, Histoire generale des civilisations, Paris, 1967, 249.
