Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1. szám - Szentlélek éve - Ratzinger, Joseph - Győrffy Andrea (ford.): Párbeszéd a vallások között
28 Josef Ratzinger Josef Ratzinger Párbeszéd a vallások között Konstantinápoly eleste (1453) után Nicolaus Cusanus bíboros könyvet írt ezzel a címmel: De pace fiáéi (A hit békéjéről). A város eleste előtt az országot már jó ideje vallási viták gyengítették. A bíboros előzőleg maga is részt vett azokon a tárgyalásokon, amelyeken a keleti és a nyugati egyház egyesítéséről volt szó. Közben az iszlám előre nyomult Európa határához. A bíboros azt is látta, hogy a vallási megértés és a világ békéje összetartoznak, és igyekezett utópia-szerű választ adni arra a kérdésre, amely konkrét szolgálatot akart nyújtani a békének. Ezt a képet rajzolja fel: Jézus mint a világ bírája a mennyben összehív egy zsinatot, mert a földön a vallási megoszlás már elviselhetetlen.1 Tizenkét vallás és nemzet képviselői gyűlnek össze és az isteni Ige által arra a felismerésre jutnak, hogy a Péter utódja által vezetett Egyházban minden vallási igény kielégítését megtalálják.1 2 Krisztus ott kijelenti, hogy a bölcseleti tanításokban nem különböző hitet találnak, hanem előfeltételét annak az igazságnak, hogy az Isten egy és Szentháromság, s amellett végtelen. A nevek igazán nem képesek kifejezni az ő kilétét. A nevek emberektől származnak, de ő maga kimondhatatlan, s fölötte áll mindennek, amit kimondunk vagy megnevezünk.3 1. A keresztény ökumenizmustól a vallási párbeszédig Időközben ennek a képzeletbeli égi zsinatnak a gondolata leszállt a földre. De mivel az Igének a szava csak töredékesen hallható, azért az egész probléma sokkal összetettebb. A XIX. században kezdett ki1 H. B. von Balthasar, Glaubhaft ist nur Liebe, Einsiedeln, 1963,10. 2 In: LThK, VII, 990. 3 De pace fidei, 7,11,16.
