Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 4. szám - Vedd a Szentlelket - Guitton, Jean - Török József (ford.): Isten és a tudomány (Részlet)
46 Jean Quitton zött. Amint Teilhard de Chardin irta: „Minden részecskében, minden atomban, minden molekulában az anyag minden sejtjében ott él elrejtve és munkálkodik azok tudtán kívül az örökkévalóság mindent-tudá- sa és a végtelen mindenhatósága.” G. B. - A fizikus Harris Walker Teilhard gondolatait visszhangozta, amikor azt sugallta, hogy az elemi részecskék viselkedése mintha valami szervező erő által lenne irányítva. J. G. - A kvantumfizika tudtunkra adja, hogy a természet oszthatatlan együttes, amelybe minden beletartozik: az univerzum egésze, úgy tűnik, minden helyen és minden időben állandóan jelen van. És ettől fogva, a két tárgyat több vagy kevesebb távolsággal elválasztó térnek nem sok értelme van. Például ez a könyv az asztalon: nyilvánvalóan, a szemünk, a józan eszünk azt mondja, hogy bizonyos távolságra, egymástól elválasztva vannak. De mit mond a fizikus? Attól a pillanattól kezdve, hogy a két tárgy kölcsönhatásba lép egymással, úgy kell őket szemlélni, mint amelyek egyetlen rendszert alkotnak, s következésképpen egymástól elválaszthatatlanok. G. B. - Az elválaszthatatlanság fogalma a húszas években jelent meg az első kvantumelméletekkel. Ekkortájt óriási vitákat kavart föl, olyan nagy személyiségeket is bevonva ebbe, mint Einstein, aki 1935- ben egy hatásos tanulmányt tett közzé, hogy kimutassa a kvantumelmélet hiányos voltát. Két kollégájával, Podolskyval és Rosennel Einstein egy képzeletbeli kísérletet javasolt, amely ma az „EPR kísérlet” néven ismert a három tudós nevének kezdőbetűi miatt. Tegyük fel, hogy sikerül ütköztetni két, A és B elektront egymással, és megvártuk, míg az ütközés után eléggé eltávolodtak egymástól ahhoz, hogy egyik se tudja a másikat valami módon befolyásolni. Ekkor, az A-n végzett mérések alapján érvényes következtetéseket lehet levonni a B-re és senki nem tételezheti fel, hogy az A sebességét mérve a B sebességét befolyásoltuk. Márpedig, ha a kvantummechaniká-
