Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 3. szám - Veni Sancte Spiritus - Jáki Szaniszló - Szabó László (ford.): Newman és a tudomány
70 Jaki Szaniszló Teremtőnek meg kellett tölteni élőlényekkel az égi testeket, amelyeket az égen látunk, és más kozmikus tárgyakat, amelyeket oda képzelünk, hogy szinte istenkáromlást jelent kételkedni ebben.28 Ma Newman a SETI-re úgy hivatkozna, mint a tébolyodottság egyik esetére, amely a legkomolyabb kárt okozhatja rosszul informált keresztények hitében. Az információ, amire szükségük lenne, mondaná Newman, nem annyira több tudomány, hanem éles képesség átlátni a nem definiált fogalmak, hallgatólagos feltételezések és ingyenes következtetések labirintusán. A keresztény számára elég két dolgot tudni. Az egyik az, hogy csak Isten tud értelmes lényeket teremteni, és hogy ő szabadon teremti vagy nem teremti azokat az univerzum minden zugában és résében. A második az, hogy a szokásos evolúciós elmélet alapján a legösszeférhetetlenebb és a legveszélyesebb is földön kívüli lényeket keresni. Összeférhetetlen, mert ezen elmélet alapján nem lehet várni az intellektus univerzalitását az egész kozmoszban, vagy éppen a Tejútban vagy a Naprendszerben. És a legveszélyesebb is, mert a galaktika különféle részeiből származó földön kívüli lények különféle fajokat vagy talán nemeket fognak képviselni, valamennyien zord harcban egymással és velünk a létért, ha olyan bal- szerencsések lennénk, hogy beléjük botlanánk, vagy ok belénk. Nem szabadna meglepődnünk, ha Newman, aki olyan élesen látta, mi az emberi intelligencia, a Grammar of Assení-ben olyan gyöngyszem mondatokkal állt elő, amelyek alkalmazhatók a mesterséges intelligencia mitológiájára.29 A Grammar természetesen hatékony cáfolata annak a ma még inkább, mint Newman idejében, elterjedt tévhitnek, hogy a tudományos demonstrációk a szigorú érvelésnek egyedül érvényes formái. Amit Newman könyvében megmutatott, a tudomány és a teológia vagy hit közötti kapcsolat igazi megértésének a szívébe talál. A lényeg az, hogy reális beleegyezés (assent) nem adható a logikára általában, vagy főként pusztán azonossági viszonyokra, amilyenek a fizika tételei és következtetései, hanem csak olyan tételekre, amelyek azokat szembesítik materiális, történelmi és társadalmi realitásokkal. 28 Grammar of Assent (Doubleday, Garden City, N. Y., 1955), pp. 328-29. 29 Ibid., pp. 212-217, 251, 320-322.
