Communio, 1998 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 1. szám - Szentlélek éve - Figura, Michael - Török József (ford.): A Szentlélek működése az Egyházban
A SZENLÉLEK MŰKÖDÉSE AZ EGYHÁZBAN 11 A Lélek által fölszentelt püspökök a hit hiteles tanítói, akiknek földadata a deposition fidei őrzése bármiféle hamisítással szemben. 3.2. Az Egyház teológiai meghatározása a Hitvallás harmadik részében A Konstantinápolyi Hitvallás (381) az Egyház isteni eredetét állítja. Aláhúzza az Atyával és Fiúval egylényegű Szentlélek isteni méltóságát, aki velük egyenlő imádásban és dicsőítésben részesül, majd elvezet az Egyházhoz, amely egyszerre kötődik a Szentiélekhez és a Szentháromság misztériumához (vö. LG 2-4). Az Egyháznak ez a teológiai meghatározása rendkívül pontosan körülírható feladatot jelöl meg, amint azt Joseph Ratzinger írja: „Az Egyházról szóló tanítás kiindulópontját szükségszerűen a Szentiélekben és annak ajándékaiban találja meg. És ennek az ekkléziológiának Isten és az emberek közös története a célja, Krisztus története az egész emberiséggel. Krisztus jelen marad a Szentlélek révén mérhetetlenségében, szabadságában, nem zárva ki az intézményes formát, ugyanakkor az evilági intézményeket nem is asszimilálva.”11 4. Credo in Spiritum Sanctum — Credo Ecclesiam Néhány mondatban még szükséges fölvázolni a Szentlélek és az Egyház közötti kapcsolat alapvető, ekkléziológiai kérdéseit. a.) Az Egyház mint a Lélek teremtménye Jóllehet a legújabb ekkléziológiai művek az Egyházra alkalmazzák „a Lélek térsége”, „a Lélek teremtménye” kifejezéseket, mégsem lehet elfelejteni, hogy az Egyházat Jézus alapította. Ő maga akarta az Egyházat. A Szentlélek pedig, aki az Egyház Lelke, adományai teljességében szünet nélkül erre emlékeztet. Az a kifejezés, hogy az Egyház a Lélek teremtménye, azt jelzi, hogy az Egyházhoz tartozás ismérvei közül a legelső lelki jellegű: „Az * ii Lumen Gentium, vagyis L G.
