Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 1. szám - Jézus csodatettei - O´Donnell, John - Dolhai Lajos (ford.): Teológiai módszer a dogmatikus-szisztematikus teológiában
TEOLÓGIAI MÓDSZER A DOGMATIKÜS-SZISZTEMATIKÜS TEOLÓGIÁBAN 65 áthatolhatatlanságát és állandóságát hangsúlyozza, ezzel szemben az Istenről való keresztény gondolkodás Istennek a Názáreti Jézussal való azonosulásában gyökerezik. Jézusban mi olyan Istent látunk, aki az időben megjelent közöttünk, csatlakozott hozzánk szenvedésünkben és még a bűnösségünkben is. Izrael már az Ószövetségben megismerte az Istent, aki kapcsolatot teremtett az emberrel a szövetség szerződése révén, s aki együtt vándorolt népével a sivatagban és a száműzetésben. Moltmann felhívja a figyelmet Abrahám Heschel gondolatmenetére, aki azt hangsúlyozza, hogy Isten a választott nép szenvedését sajátjának vallja.9 Ezért a bibliai szemlélet szerint Isten nemcsak történelmivé válhat, hanem a történelem CJra. Azáltal, hogy Isten a megtestesüléssel az emberi állapotot magára vette és azáltal, hogy a Lélek belénk költözik, láthatjuk, hogy Isten a legelkötelezetteb- ben jelen van történelmünkben. Sőt Isten nemcsak beletestesült a történelembe, hanem jövőt is ad neki. Moltmann különösen hangsúlyozza az Ószövetség messiási jellemzőit és Jézus működésének messiási dimenzióját. Az Ószövetség Istent a leigázottságban, a szabadság utáni vágyban, a fogság idején a megsemmisülés veszélyében tapasztalta meg. Amikor úgy látszott, hogy nincs alapja az emberi reménynek, Isten, aki a semmiből is képes volt teremteni, segítségére sietett az embernek, és új jövőt nyitott számára. Moltmann és Pannenberg is kiemeli, hogy Isten kinyilatkoztatása történelmet hoz létre és értelmet ad a történelemnek, megnyitva azt egy igazi jövő felé. A történelem válik a kinyilatkoztatás helyévé, ahol Isten megismertetheti magát. S mióta Isten megismerteti magát az eljövendőre irányuló üdvtörténet által, azt mondhatjuk, hogy az üdvtörténet az ígéret története. Akár Izrael, akár Jézus esetében az a tény, hogy Isten törődik az ő népével, a „már” és „még nem” közötti feszültséggel jellemezhető. Amikor Izrael történetét nézzük, látjuk, hogyan kellett a választott népnek folyamatosan újragondolni az ígéret természetét az Istennel való folyamatos kapcsolatuk fényében. De Jézusban az ígéret története elérte mind a tetőpontját, mind a felülmúlhatatlan beteljesedését. Jézusban is ugyanezt az ígéretet látjuk, isten országának szavakban és 9 Vö. MOLTMANN, Trinilá e Regno di Dió, 34 köv.
