Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 1. szám - Jézus csodatettei - Sudbrack, Josef - Bolberitz Pál (ford.): A csodák és a csoda
A CSODÁK ÉS A CSODA 53 c) Igazában Jézusnak minden csodája csak feltámadásából kiindulva érthető. Ezért a hit valamiképpen minden csoda elfogadásába belejátszik. d) Az evangéliumok elbeszélésével kapcsolatban fel lehet és fel kell tenni a történetiség kérdését. De az már a racionalizmus hagyatéka, hogy minden csoda történetiségét meg akarják kérdőjelezni. e) A pszichológiai és az etnológiai párhuzamok segítséget nyújthatnak a csoda valóságának felismeréséhez és hitbeli elfogadásához. Fontosabb azonban annak meglátása, hogy a csodák valójában Isten üdvözítő erejét hordozzák, s ő ezzel ad reményt az embernek. f) A csodában és annak elfogadásában három terület érintkezik. A tapasztalás területén hivatkozni lehet arra, hogy meddig ér el természetes megismerésük. A pszichológia síkján pedig gondolnunk kell arra, hogy az egzegézis és a gyakorlati lelkipásztorkodás a magyarázatban felhasználhatja az etnológia és kellő óvatossággal a parapszichológia vívmányait is. A hit területén pedig meg kell látni, hogy azt végső fokon Krisztus feltámadása és a mi feltámadásunknak a reménye befolyásolja. A csodában az a tudat jelentkezik, hogy isten itt van számomra üdvözítő erejével. Pál apostol világosan beszélt: „Ha a halottak nem támadnak fel, akkor Krisztus feltámadásáról sem beszélhetünk. Ha Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, és a ti hitetek is értelmetlen. Krisztus azonban feltámadt elsőnek a holtak közül (lKor 15,13).” Fordította: Bolberitz Pál Josef Sudbrack SJ., született 1925-ben, professzor, Innsbruck - Harward.
