Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 1. szám - Jézus csodatettei - Sudbrack, Josef - Bolberitz Pál (ford.): A csodák és a csoda
44 JOSEF SÜDBRACK nek és az arcába lehel. Mikor pedig az távozik, még rövid imát küld utána, ilyen tartalommal: „Uram, ne szégyenítsd meg ezt a lelket. Tartsd meg egészségben és jókedvben.” A „pir”, Baba, elutasítja a varázslást, de törhetetlen bizalma van a misztikum iránt: „Ami a gyógyító tevékenységet illeti, azt ő maga az Istennel (Allah) való kapcsolatnak és isteni erőnek tulajdonítja, s ez rajta, mint médiumon keresztül hat. Magát közvetítőnek tartja és nem vár hálát a gyógyításért, és sikertelenség esetén magának sem tesz szemrehányást. Sudhir Kakar felsorol gyógyításokat is, amelyeket Baba vagy mások véghezvittek, és igyekszik azokat a maga orvosi fogalomsorába beilleszteni. Éppen ez a nyugati terápiái racionalitás teszi meggyőzővé a muzulmán-indiai rendkívüli eseményeket. „Meggyőződtem arról, hogy minden orvosi beavatkozás relatív. Felmértem azt is, hogy minden gyógyítási vagy nevelési módszer megnehezíti mások megértését. Csak akkor közeledhetünk mások módszeréhez, ha először magunkban kitartóan elemeztük felfogásunk eredményességét. Másképpen kifejezve: Csak ha önmagunkban feloldjuk a racionális-technikai beállítottságot arról, hogy valami lehetséges vagy van, csak akkor nyílik meg előttünk a meglepő gyógyulások világa, amelyekkel Kakar Indiában találkozott. G. Kehrer vallásszociológiai tétele, amelyet bizonyítás nélkül sokfelé elfogadtak, olyan, mint a múltbeli naív felvilágosodás emléke. „Tarthatatlan az a vélemény, hogy a tudomány tárgya (például vallás) iránt érzett szimpátia elősegíti a megismerés folyamatát”.13 A vallás- történet óriási anyaga és adathalmaza óvatosságra int. Ugyancsak óvatosnak kell lennie az ilyen hitvédelmi kijelentéssel: „Jézus csodákat tett, s ebből következik istenfiúsága és a keresztény vallás abszolút érvénye”, s ezt Eugen Drewermann helyesen látta.14 Ugyanis ameny- nyiben a csoda egy vallásban a hitet erősítheti, annyiban a többi vallásban előforduló csoda ezt a meggyőződést gyengítheti. A csoda ugyanis nem egy vallás privát értékét mutatja be, hanem lehet az őszinte vallásosság igazolása is. Ez a megkülönböztetés pedig arra késztet, hogy a bibliai csodák eredetiségét és a vallásosság őszintesé13 G. Kehrer, Einführung in die Religionssoziologie, 1988, 3. 14 Tiefenspsychologie und Exegese, 1986, 103.
