Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 4. szám - Krisztus az idők teljessége - Jáki Szaniszló: A tudomány bibliai alapjai
50 JÁKI SZANISZLÓ az abszolútnak látszó különbséget, amit addig a szervetlen és szerves anyag között láttak, és amit állítólag csak Isten hidalhatott át Wöhler teljesítménye után egyes materialisták röheje valóban az eget verte. A másik ok, ami miatt a fejlődéstant igaznak tartjuk, arra vonatkozik, hogy a Biblia szerint az anyag jó. Azzal, hogy az anyagot jónak mondja, a Biblia bennfoglaltan állítja nemcsak azt, hogy az anyag nem gonosz, de azt is, hogy az anyagi épület amit Isten alkotott, legalább annyira jó, amennyiben egy jó épület kompakt, szilárd, és koherens minden funkciójában. Másszóval, egy ilyen épület mindenben engedelmeskedik az építészmérnök által megadott szabályoknak. Miért nem lehet mindezt mondani az Isten által alkotott világszerkezetről? Másodrangú építészmérnök-e az Isten, vagy másodrangú fizikus, kémikus, molekuláris biológus, aki kénytelen újra meg újra javítani azon, amit egyszer már megalkotott? Ténylegesen mindannak a dicséretnek, amit materialisták zengenek az anyagról, el kellene halkulnia amellett a dicséret mellett, amit a keresztények kötelesek zengeni az anyagról. Itt van az az ok, ami miatt a kereszténynek teljesen materialistának kell lennie, kivéve az emberi ész kérdését. Itt van az az ok, ami miatt egy kereszténynek teljesen vallania kell a fejlődéstant, feltéve, hogy az emberi értelmet és egyedül csak az ilyen értelmet Isten sajátos teremtményének tekinti. Bármi kevesebb ennél csak további okot ad a materialistáknak, hogy röhejükkel az eget verjék. Remélem, hogy Carl Sagan az égben van. Tehát Isten nevet utoljára, mégpedig az az Isten, akinek végtelen irgalma a lélekre vonatkozik és nem az anyagra. Mert még a mindenható Isten sem tud irgalmazni a merő anyagnak. De Carl Sagan is nevethet az égben. Ő, aki egyik fő ateistája volt a mi korunknak, illetve a fő ateista színésze a fejlődéstudomány városának, most torkaszakadtából nevethet. Mert az égben a napnál világosabban látszik, hogy nincs keresztény fizika, nincs keresztény kémia, nincs keresztény biológia mindaddig, amíg ezek tudományok és nem csupán tudományba oltott filozófiák. De Sagan most képes nevetni a saját balgaságán is, amivel az ateizmust próbálta beleoltani a tudományba. Ez mutatja, hogy semmi sem olyan félrevezető, mint filozófiát akasztani a tisztán kvantitatív megfontolások nyakába, amiknek kidolgozása a tudomány kizárólagos feladata. Mert ha nem hagyjuk meg a tudománynak mindazt, ami őt megilleti, akkor nem tagadhatunk meg semmit sem a tudománytól, ami nem illeti meg jogosan. Minden, ami nem kvantitatív, nem a tudomány ügye. De mindaz, ami kvantitatív, az ő ügye. És ez bizonyos értelemben mindent jelent. Nem mondja a Biblia,
