Communio, 1997 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1997 / 2. szám - A remény nem csal meg - Niemenn, Ulrich J, - Gál Ferenc (ford.): Depressziósok és öngyilkosok reménye?
34 nek és depressziónak. Természetesen akkor, ha lélektani élmények és adottságok is hozzájárulnak. Végül még meg kell említeni a mai kommunikáció-beszűkülés különféle jeleit. Azáltal, hogy főleg a fiatalok saját hivatásuk körén kívül nyelvileg nehezen tudják kifejezni magukat, eljutnak a nyelvi jelek eldurvulásához. Nem értik meg egymás érzelmeit, ezért szenvedélyeiket is beleviszik a sportrajongásba, a politikába és társadalmi mozgalmakba. A szégyenérzetet és a bűntudatot sem tudják kellőképpen feldolgozni, s akkor haragos hallgatásba menekülnek. A tüntető politikai ön- gyilkosságok mögött is meghúzódnak ilyen indulatok. A személyek közötti kommunikáció hiánya tehát oka lehet az elkeseredésnek és a lelki bizonytalanságnak. Szociális tényezők a depressziónál. Az öngyilkossági probléma eddig felvázolt pszichodinamikai és pszichoreaktív összefüggései, meg az idevágó szociológiai adatok megmutatták a szoros módszertani és tartalmi kapcsolatot az öngyilkosság és a reménytelenség között. Most összefoglaljuk a speciális szociálpszichológiai összefüggéseket A közösségileg kiváltott kétségbeesés és reménytelenség leggyakrabban ott lép fel, ahol visszautasítják a szeretetkapcsolatot, a házassági hűséget, vagy ahol családi és más közösségi viszályok keserítik meg az életet. Férfiaknál a munkanélküliség, megélhetési gondok, adósság, pereskedés válthat ki bizonytalanságot és reménytelenséget. Mindkét nemnél okozhat csalódott reményt egy hosszú betegség és olyan helyzet, amelyből nem talál kiutat. Megfelelő érintkezés hiánya vagy szociális igazságtalanság szintén vezethet elszigetelődéshez és depresszióhoz. Nem kellek senkinek, tehát visszahúzódom. Öregeknél az egyéni és közösségi rend felbomlása lehet oka az elmagányosodásnak és önmaguk elhanyagolásának: Velem senki nem törődik, tehát mindegy, adok-e magamra vagy nem. Aki hivatásának közösségébe nem tudja beleélni magát, annál is előállhat félelem és bizonytalanság a jövőt illetően. Az eldurvult nyelvi, az egyoldalú technikai irányzatú kifejezésmód, a társas élet elsorvadása szintén hozhat félreértést, sértődöttséget, rezignáltságot és emberkerülést, amihez indulatok is társulnak. Viszont a reménytelenség jelenségét is árnyaltan kell kezelni. Az ön- gyilkosságra való hajlam vagy a reménytelen hangulat összefügghet év
