Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 1. szám - Isten és császár - Straub, Eberhard - Győrffy Andrea (ford.): Világi hatalom és isteni dicsőség

36

EBERHARD STRACIB

A spanyol királyok úgy látták, hogy hordozzák az Egyház négy ismertető jegyét: az apostoliságot, az egységet, a szentséget és az egyetemességet, a katolicitást. Rómának tudomásul kellett venni, hogy nemcsak Jakab apostol járt spanyol földön, hanem Péter és Pál is. Sőt a monda szerint ott Jézus születésekor minden pogány templom összedőlt. Mindez azt jelentette, hogy Spanyolország már akkor is a kereszt árnyékában élt, amikor Krisztus keresztje még nem is létezett, hiszen Isten a teremtést Spanyolországgal kezdte. A három király Cadizbói indult el Betlehembe, hogy hódoljon a Messiás előtt. Isten az ő népüket azért választotta ki, hogy, hagy rajta keresztül terjessze ki igazságosságát a földre. A spanyol király Juda oroszlánja, s kötelessége minden tévedést és eretnekséget legyőzni. V. Károly volt az új Dávid, II. Fülöp az új Salamon, s trónjuknak is örökre meg kell szilárdulni.

Az idő fölé emelkedő trónnak megfelelt a palota is, mert abban a sol justitiae, az igazságosság napja nyilatkozik meg. Egy korabeli rajongó hazafi így lelkesedik: „Ez a palota sok nemzet anyja, két világ napja, sok királyság középpontja, a két India gyöngye, az élő Főnix fészke, a katolikus nap ragyogása, amelyet sugarak és ragyogó pajzsok vesznek körül: II. Fülöp teljesen átélte hivatalának szentségét. Madridi székhelyét kiegészítette egy másikkal, egy ideális várossal, amely a mennyei Jeruzsálem hasonmása akart lenni. Az Escoriál a „katolikus Salamon” alkotása, s célja az, hogy tükrözze a királyi hatalmat és a katolikus vallás diadalát. A késői ókor óta megvolt a rivalitás a világi és az egyházi hatalom között. Miközben Rómában a Szent Péter templom kupolájában a pápa lelkiekre szűkített világhatalmának a képét alkották meg, II. Fülöp, aki V. Károlytól örökölte a „Jeruzsálem királya” címet, olyan palotát építtetett, amely végérvényes összegezése akart lenni a királyi-politikai vallásosságnak. O maga nem volt császár, ds a „legmagasabb” császári családból, az „Ausztriai házból” származott, s a régi felfogás szerint az már császárnak számított, aki legalább három királyság felett uralkodott. Amellett ura volt a két Indiának és a még fel nem fedezett területeknek. Fiát és unokáját, 111. és IV. Fülöpöt alkalomadtán Amerika császáraként ünnepelték. Fülöp ezért nem annyira saját személyét tartotta fontosnak, hanem királyi méltóságát.

Az Escorial az Ibér-félsziget közepén épült egy magaslaton, hogy a király távol legyen a lapos földi élettől és közel istenhez. Onnan