Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 4. szám - Istennek adott válasz - Scheffczyk, Leo - Kovács Ervin (ford.): A cölibátus, mint a papi élet és szolgálat formáló ereje
A CÖLIBÁTUS, MINT A PAPI LÉT ÉS SZOLGÁLAT FORMÁLÓ EREJE 77 mivoltát, mint a Krisztusért válalt nőtlen életen keresztül. Amint Krisztus szűzi embersége az Istenség maradéktalan és tökéletes eszköze volt, a pap is hasonlóképpen a cölibátusban válik maradéktalanul Krisztus személyes eszközévé. 3. A papi szolgálat formája Minden, amit a papi egzisztenciáról mondtunk a Krisztusnak megfelelés és az ő reprezentációja kapcsán, az az ő lelki művére és szolgálatára utalt. Amint a hyposztatikus egység, mint Istennek rendkívüli csodája, nem saját maga kedvéért jött létre, hanem a teljes megváltás tettét szolgálta, úgy a pap Krisztus-formájú lelki egzisztenciája is a megváltás művének továbbvitelét célozza az igehirdetésben, vezetésben és a szentségek kiszolgáltatásában. E célmeghatározás előfeltétele az az igazság, hogy a pap a szentelésben nemcsak Krisztusba épül be, hanem Őhozzá, mint az Egyház fejéhez rendelődik, és ezáltal különleges értelemben az Egyházba iktatódik. így a szentségi jegy sajátos deputatio ad cultumoi hoz létre, hivatali rendeltetést az Egyház és a közösség Isten előtti szolgálatára. Nem lehet vitatni, hogy ez a szolgálat a papi nőtlenség karizmája által különleges formát és alakot kap. Miközben a pap önként lemond a házasság és család emberi kötelékéről, új módon válik szabaddá az Egyház és a közösség iránti odaadásra. A hagyomány számára ez a felismerés annyira fontos volt, hogy a püspök és egyháza kapcsolatának megfelelően levezette a pap és közössége közötti lelki házasság gondolatát, az Egyházzal kötött vinculum matrimonialei. Ebben a valósággal telített szimbolikában ott rejtőzik az a gondolat is, hogy a papot, mint atyát a lelki tanúságtevő szerepe is megilleti, amely oly egyedi és kizárólagos jelleggel bír, hogy a természetes tanúságtevés feladata azt átértelmezné: „Az Egyházban is lehetnek a papnak gyermekei, de annak a módja szerint, aki ezt mondta: »Gyermekeim, a szülés fájdalmait szenvedem értetek, amíg Krisztus ki nem alakul bennetek.«”17 18 17 így Tertullianus, De exhort, castitatis, 13, de ez a gondolat kicseng II. János Pál írásaiból is: Pastores dabo vobis, 1992, nr. 22. 18 Origenes, In Levit. hóm 6.
