Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 4. szám - Istennek adott válasz - Söding, Thomas - Bolberitz Pál (ford.): A hit, mint Istennek adott válasz
A HIT, MINT ISTENNEK ADOTT VÁLASZ 17 amelyet majd Isten tervez és épít.” (Zsid 11,9-11). Ő tehát a jövő ígéretében él, mint jövevény,28 s ezt az állapotot később a Jubileumok könyve úgy jellemzi, mint kísértést, megpróbáltatást.29 Amennyiben „sátorban lakik”, megvallja, hogy jövevény, és várja a végleges otthont. Ez majd a „mennyei Jeruzsálem” lesz,30 ahol a választottak közössége Istennel és Krisztussal lakik, aki az új szövetség közvetítője. Isten ígérete olyan nagy, hogy az földi keretek között nem teljesülhet.31 A földi vándor csak várakozással tekinthet rá, s ha igazi hite van, akkor rá tud hagyatkozni a reményre.32 A várakozás nem elveszett, hanem megtalált idő, nem tétlen időtöltés, hanem a jövő munkálása. Az újszövetségi időben a várás már Krisztus második eljövetelére vonatkozik. Arra az időre, amikor az Atya mindent alávet a Fiúnak (lKor 15,20-28) 33 6. Izsák születése - bizalom Isten hűségében (Zsid 11,11). Ábrahám életének harmadik eseménye, amelyről a Zsidókhoz írt levél elmélkedik, Izsák születése. A levél hivatkozik arra, hogy Sára magtalan és Abrahám előrehaladott korban, tehát nem várhatnak gyermeket (Tér 17,17). Sára azonban „hitében kapta az erőt, hogy előrehaladott kora ellenére anya lehessen, mert hűségesnek tartotta azt, aki az ígéretet tette” (Zsid 11,11). Izsák születése tehát rendkívüli esemény. Isten szavával teremtette a világot, tehát a természet folyását szintén tudja irányítani.34 Izsák születése összefügg az első ígérettel is, hogy Isten megsokasítja Ábrahám utódait (Zsid 6,13). Ha Ábrahám a természet törvénye ellenében mégis hitt, akkor ezt azzal igazolta, hogy jobban hallott és mélyebbre tekintett, mint azok, akik magukba zárkóznak, s csak azt tartják igaznak, ami belefér látókörükbe. Az ilyenek képesek a szentet profanizálni és a profánt oltárra emelni. Viszont amikor a hit Isten szavához igazodik, megtanít arra, hogy az egész valóságot kell felismerni. Az igazi valóság az, amit 28 Ch. Rose, Die Wolke der Zeugen, 217 kk. 29 K. Berger, Das Buch der Jubiläen, 1981. 30 R. Feldmeier, Die Christen als Fremde, 1992, 83 kk. 31 K. Berger, Theologie der Urchristentums, 1994, 396 kk. 32 Th. Söding, Die Trias Glaube, Hoffnung, Liebe, 1992. 84 kk. 33 H. Hegermann, Der Brief an die Hebräer, 1988, 199 kk. 34 F. Laub, Der Hebräerbrief, 1988, 150 kk.