Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 4. szám - Istennek adott válasz - Figura, Michael - Gál Ferenc (ford.): A hit az üdvösség kezdete
Michael FIGURA A hit az üdvösség kezdete Jézus Krisztus a keresztény hit központja. Szent Ágoston János evangéliumához írt magyarázatában a hitnek három jelentését sorolja fel: „Hinni Istent” (credere Deum), azaz hinni, hogy Isten van, hogy Jézusban emberré lett a Fiú, és hogy a Szentlélek működik az Egyházban. A hitnek ez a tartalma testesült meg a hitvallásban. A belső hitet azonban az Istenbe vetett bizalom hordozza, aki megszólít minket a kinyilatkoztatásban és várja válaszunkat. „Hinni Istennek” (credere Deo) azt jelenti, hogy ragaszkodunk hozzá az élet alakításában és egészen ráhagyatkozunk. „Hinni Istenben” (credere in Deum) pedig azt fejezi ki, hogy egyre inkább eggyé forrunk vele, amíg a hitünk majd átmegy a színelátásba.1 Ágostonnak ezt a felosztását átvihetjük a krisztológiára is: Hinni Krisztust, hinni Krisztusnak, és hinni Krisztusban, vagyis hinni, hogy ő a keresztény élet alapja, központja és célja. O a központ, mert rajta keresztül jutunk el a háromszemélyű egy Istenhez: „Aki engem lát, látja az Atyát” (Jn 14,9). Továbbá abban az értelemben alapja a hitnek, hogy az Atya őbenne, mint Fiában fejezte ki belső lényegét előttünk. Ezért ő egyúttal „hitünk szerzője és bevégzője” (Zsid 12,2). Hitünkkel meg akarjuk érteni az őbenne megjelent misztériumot (Ef 1,15-23), bár az majd csak a színelátásban tárul fel egészen. Ezért a hit út és folyamat ahhoz a teljességhez, amit üdvösségnek mondunk.1 2 Nem térünk ki a hit minden dimenziójára, hanem csak azzal foglalkozunk, hogy Jézus Krisztus milyen szempontból központja és foglalata a hitnek és hogy milyen jelentősége van üdvösségünkre. A hitvallásban ezt állítjuk róla: „Értünk, üdvösségünkért leszállóit a 1 Augustinus, In Johannis evan. tract, 29,6. 2 Fulgentius Rusp., De fide über ad Petrum, prol. nr. 1.
