Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 4. szám - Istennek adott válasz
1 Ki ne hallott volna már az alternatív Credok divatjáról? Katolikus sajtóorgánumok sietve tették közzé e kötetlen vallomásokat-ömlengé- seket, s azok nem egy helyi egyházban bevonultak a szent liturgia során imádkozandók közé. Alternatív Pater nosterek is születtek szép számban, hiszen „unalmas minden nap ugyanazt imádkozni” - magyarázta a tanítórendi szerzetes gimnazista híveinek, miután az osztályközösséget átszervezte „igazi” kisközösséggé. Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy az alternatív Credok legföljebb szerzőik pökhendi önkinyilatkoztatásai, hacsak nem az újságok vezércikkcímeinek szellemtelen és gyönge visszatükröződései. Egyre viszont jók voltak: a hit átadása terén amúgy is jelen levő zűrzavart tovább növelték. Ezért vált lehetségessé, hogy magukat még papnak, szerzeteseknek tartó személyek „kinyilatkoztassák”: „Túl kell lépni a dogmákon, mint a történelem egyetlen pillanatában adott és csakis akkor érvényes válaszokon. Higgyünk inkább az Életben, a Szeretetben, az egészen Másban, de Őt megnevezni, tulajdonságait felsorolni lehetetlen. Jézus Krisztus mindössze korának színes, népies stílusában beszélt, nem is tudott volna másként. A biztonságot jelentő vallásosságot el kell hagyni a szabad kutatásért s azért a hitért, amelyet mindenki szabadon fogalmaz meg magának a hitbeli másság jegyében.” Már ennek idézése is véteknek tűnhet, ám a papír türelmes. Mégis szükséges volt annak érzékeltetése, hogy a hit mibenléte körül éppenséggel az ilyen téveszmék leküzdése miatt van miről gondolkodni, elmélkedni. Az összefüggések feltárása pedig nemcsak segít megérteni korunk szellemi zűrzavarát, hanem az abból kivezető utat is megmutatja. Elegendő legyen itt a Katolikus Egyház Katekizmusának egyetlen szakaszát idézni: „A hit az egész ember személyes kötődése az önmagát kinyilatkoztató Istenhez. Hozzátartozik az értelem és az akarat részéről a beleegyezés mindabba, amit Isten kinyilatkoztatott önmagáról, szavakban és cselekedeteiben." (176.) A hit melletti biztosítékot-bizonyítékot-jelet pedig újra meg újra föl kell mutatni a hitetlenkedők-hitetlenek felé, ami már a végső állapot egyik dimenziójának eiővételezése. Minden kedves Olvasónak áldott, Szent karácsonyi ünnepeket és áldásos új esztendőt kíván a Szerkesztőség
