Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 2. szám - Egyház és fiatalság - Scheffczyk, Leo - Gál Ferenc (ford.) - Erdő Péter (ford.): Az Egyház mint Jézus Krisztust jelképező teljes szentség
AZ EGYHÁZ MINT JÉZUS KRISZTUST JELKÉPEZŐ TEUES SZENTSÉG 67 szetes erőfeszítésnek a végső értelmét, s amellett ezen igyekezeteknél a vitathatatlan természetes erőket is hangsúlyozza, mint pl. az emberi szabadságot, a békét, a testvériséget és az igazságosságot. Az Egyháznak a világra vonatkozó ezen szolgálata, amely a zsinat határozata szerint leginkább lényeges, az, hogy segítséget nyújt az egység megvalósításához. Az Egyháznak az Istennel való egységet kell megvalósítani Jézus Krisztusban, s így válik az egység eszközévé. Az egység, amiről itt szó van, nem politikai, gazdasági vagy hasonló természetű egység. Itt a szellemi, az erkölcsi és a lényeges emberi értékek egységére kell gondolni, amihez hozzátartozik a szükséges anyagi javak birtoklása is, amelyek az emberhez méltó életet biztosítják. Erre a külső szellemi törekvést az Egyház szentségi jellegének kegyelmeivel eszközölheti ki, amennyiben „világosságot és erőt áraszt”. A megváltásnak azzal az erejével, amelyet hordoz a történelemben, hozzá tud járulni a teremtett valóság kibontakozásához anélkül, hogy utópiát kergetne azzal, hogy az Isten országát a földön akarja megvalósítani. III. III. Az Egyház szükségessége az üdvösségre 1. Mindenki számára a kötelezettség jele a.A nagy igény Az Egyház mint „teljes-szentség” az I. Vatikáni Zsinat szerint „a nemzetek között felállított nagy jel” (DS 3014). Az Egyház szentségi jellegében tehát ott van az egyetemesség, a katolicitás. Az Egyház mint szentség „katolikus”, azaz az egész emberiség számára van itt. Krisztus az egész emberiség üdve érdekében alapította, ezért az Egyház külső elterjedését és belső mélységét tekintve mindent átfog és áthat, ezért egyetemes valóság. A felállított jel felhívás és ajánlat minden ember és a világ számára. Ahogy a királyi menyegzőre mindenki meghívást kapott (Mt 22,9), úgy hívja az Egyház szentségi jele az embereket. De ez a hívás és ösztönzés, amely az emberek szabadságához és akarati döntéséhez fordul, nem tetszés szerinti ajánlat, amelynek elfogadása vagy elutasítása az emberek kényének-kedvének van kitéve. Az ember Isten számára és az üdvösség számára van teremtve és arra, hogy Istenben érje el teljességét. Létének legmélyebb igénye az, hogy a kegyelem és üd-
