Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1996 / 2. szám - Egyház és fiatalság - Binetto, Thomas - Győrffy Andrea (ford.): Ifjúsági világtalálkozók

36 THOMAS Bl NETTO Ami Manilában mint élő és időszerű istentisztelet bemutatható volt, azt mindenütt jó lelkiismerettel utánozni lehet. (Valaki képzeletsze­génységét elrejtheti a mögé, hogy Rómával azonos liturgiát végez.) Nem utolsósorban azok a támadások is növelik a pápa hatását az ifjúságra, amelyeknek ő az Egyházon belül és kívül ki van téve. Ez megfelel minden hatásos és izgalmas film kliséjének, ahol a hős mindig egyedül van és sohasem biztonságban. Hogy az idők szellemének megfelel-e vagy nem, arról vitatkoznak, de biztos, hogy a mostani pápa karizmatikus alakja sok fiatalra hatás­sal van. A vele való találkozás után gyakran kritikus fiatalok is átlen­dülnek lelkesedésbe. 2. A pápa sem mindenható ifjúsági nevelő. Aki azonban az elmondottak alapján II. János Pált mindenható ifjúsági vezetőnek gon­dolná, az nem látja a teljes valóságot. Négy millió fiatal Manilában és néhány százezer Loretóban lehet nagy szám, de amellett látni kell, hogy az ifjúság nagy része, különösen Európában - karizmatikus pápa ide vagy oda - nem akar tudni az Egyházról. Úgy látszik, hogy a környezetük­ben élő keresztényekben csalódtak és pápai látogatás nem tudja őket áthangolni. Magam személy szerint fenntartással fogadom még azokat a megható megtéréstörténeteket is, amelyeket az ilyen találkozókkal kap­csolatban elmesélnek. Itt is meg kellene vizsgálni, hogy hónapokkal vagy évekkel később mi marad a lelkesedésből. Minden lelkesedés ellenére nem szabad elfelejteni, hogy ezek a pápával való találkozások tömegél­mények, s azért nem is lehet szó személyes találkozásról a fiatalokkal. És aki ismeri az Egyházban a fiatalokkal foglalkozók munkáját, az tudja, hogy egy élményszerú istentisztelet még nem elég. Éppen itt igaz, hogy a kis lépések, és a naponkénti fáradozás adják meg az időtálló alapot. Hogy a felemelő élményből kitartó lelkesedés és személyes elkötelezett­ség legyen, az a legnehezebb feladat az ifjúsággal való foglalkozásban. Amellett magam erősen kételkedem abban, hogy a tömegrendez­vényeknek minden esetben különös eredményei lennének. Nemcsak azért, mert - józanul szemlélve a dolgot - négymillió hívővel nem lehet igazán bensőséges istentiszteletet tartani. Manilában II. János Pál is láthatóan rosszul érezte magát, amikor több százezres fiatalság kórus­ban kiabálta: II. János Pál, mi szeretünk téged! A pápa nem lehet tömegbálvány. A vallásban nincs szükség Michael Jackson popsztár­ra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom