Communio, 1996 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 2. szám - Egyház és fiatalság - Puttmann, Andreas - Gál Ferenc (ford.): A fiatalok értékítéletei
A FIATALOK ÉRTÉKÍTÉLETEI 21 73 között 60%-ról 48%-ra esett vissza. Az ellentétes tétel pedig így hangzott: „Szeretném az életet élvezni és nem több erőfeszítést kifejteni, mint ami szükséges, hiszen az ember csak egyszer él, s fő dolog, hogy hasznunk legyen az életből".5 Itt a százalék 29-ről 35-re emelkedett. Az úgynevezett „frankfurti iskola” kifejezetten képviselte az álláspontot, hogy a szülői nevelésnek - ha ez a fogalom még egyáltalán elfogadható - a gyermeket egyéni döntéshez és kritikai képeséghez kell hozzásegíteni. A hagyományos világnézet és értékorientáció helyett csak a tudományos és a szociáltechnikai meglátásokat kell közvetítenie. A szülői szigort helyettesíti az a felfogás, hogy a gyermek majd maga dönti el, mit akar. Gerhard Schmiedtchen és Lothar Roos az 1980-as években a fiatalok erkölcsi képeit és értékkonfliktusait tanulmányozták,6 és ilyen megállapításra jutottak: „A szülőknek több, mint fele nevelőként normative célt téveszt".7 Tíz évvel később Elisabeth Noelle-Neumann legszomorúbb közvéleménykutatásának mondta a szülők válaszát arra a kérdésre, hogy miben akarják gyermekeiket befolyásolni. A legtöbben az asztalnál való viselkedést és a tisztálkodást tartották szükségesnek. Csak egészen kevesen gondolnak arra, hogy gyermekeik hitét, olvasmányait és politikai nézeteit, azaz egyszerűen kifejezve: értékfelfogásukat8 is irányítani kellene. A hagyománnyal való szakítás ezen kívül még az is, hogy a családban megszűnt a három nemzedék együttléte egy tető alatt. (Ilyen állapot már csak a lakosság 1,2%-nál van.) Az a tétel már nem áll, hogy a nemzeti szocializmus értékfelfogása járult hozzá a hagyományos értékek lebecsüléséhez. Mert egy 1992-ben Kelet-Németor- szágban megtartott nemzetközi értéktanulmányozás ott más képet mutat. A szülőkkel való megegyezés mind az öt kijelölt magatartásterületen fölötte áll a nyugati eredménynek, éspedig 2-től 12% szerint. Nyugaton a német következetességgel és hevességgel véghezvitt kul- túrális forradalom sokkal inkább felelős az értékek felcseréléséért, mint a közös német múlt. 5 Aliensbacher Archiv, IfD-ümfrage, Mr 5092. 6 G. Schmidtchen, Ethik und Protest, Opladen 1992. 7 L. Roos, Wertüberzeugungen und Konflikte, Köln 1993, 6. 8 Die Welt, 1994 szeptember 12.
