Communio, 1995 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1995 / 4. szám - Idő és öröklét Ura - Rebić, Adalbert - Győrffy Andrea (ford.): "Ülj az én jobbomra" (Zsolt 110,1)

26

ADALBERT REBiC

séget és képtelenséget. A kinyújtott jobb kéz a köszöntés jele is volt, amellett a figyelmesség kifejezése, sőt az eskünél is a jobb kezet emelték fel. Ezért lehetett a jobb kéz a tisztességnek, a becsülésnek, a tekintélynek és a barátságnak is a jele, sőt a méltóságban és a hatalomban való részesedésé is. További alkalmazása volt a „jobb” szónak az, hogy a fényt és az életet (déli irány) is jelölte, míg a bal oldal inkább a sötétséget és a halált (északi irány). Benjamin Jákob „jobb kezének a fia”, mert megkülönböztetett szeretet és vonzalom tárgya.

2. A régi keleten is használták a .Jobbján ülni” kifejezést, mégpedig az istenek és a királyok esetében, s ezzel utaltak a mitológiai személynek a dicsőségben vagy a hatalomban való részesedésére. Ezt sok írott emlék igazolja.5 Találunk olyan ábrázolásokat, ahol egy népszerű isten vagy egy felmagasztalt király az ég istenének a jobbján foglal helyet. Főleg Egyiptomból valók az ilyen emlékek.6

3. Az Ószövetségben ez a kifejezés csak egyszer fordul elő, a Zsolt 110,1-ben (a Sirák 12,12 negatív formában hozza). Más helyeken az „Isten trónján ülni” kifejezés található (Bölcs 9,4; Dn 7,1; IKrón 28,5; 29,33). A 2Krón 9,8 azt mondja, hogy Salamon Isten trónján ül, amiben kifejeződik az ószövetségi hit, hogy a király Jahve képviselője a földön.7 A Sir 12,12 a kifejezést egy barát számára tartja fenn, aki részesül a király hatalmában.8 9

A Zsolt 2 utalás lehet arra is, hogy Izrael királyának mint Jahve megbízottjának külön megtiszteltetése az, hogy valamilyen formában Jahve trónján ül. Erre utal a Zsolt 80,18-20 is. A Jahve trónján való ülés mint téma, megvan a későbbi zsidóságban is, a Talmudban, a midrásokban és az apokrifokban.10 A Talmud a Szanhedrin 11,3-ben és a Nedarim 3,11-ben említi ezt. Az apokrifek közül csak néhányat említünk, amelyekben az ,Atya jobbján ülni” kifejezés, vagy hozzá hasonló előfordul, pl. Izajás mennybevitele (10,14), lHénok (51,3 és

5 Hettita ábrázolások is ezt mutatják. V.ö. G. Coutenau, La civilisation des Hittites, 1934, 160.

6 Az egyik babiloni himnuszban pl. a főisten hívja Ishtar istennőt, hogy foglaljon helyet jobbján. C. H. Gordon, Gigantisches Textbuch, 1965, 172.

7 H. Schmidt, Die Thronfahrt Jahwes, 1927, 41.

8 V. ö. 1 Kir 2,19; Zsolt 45,10; Zak 6,13.

9 J. Fraime: L'aspect religieux de la royauté israelite, 1954, 187.

10 C. Taylor, Sayings of the Jewish Fathers, 1969, 67.