Communio, 1995 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1995 / 4. szám - Idő és öröklét Ura - Schönborn, Christoph: Isten örökre ember is marad

6

CHRISTOPH SCHONBORN

jobbján ül”.10 11 A jobbján lenni tehát jelenti a legnagyobb boldogságot, ahol igazságosság, béke és öröm uralkodik. Ennek ellentéte Krisztus balja (Mt 25,33), ahol az ítélet szerint szenvedés vár az emberekre az elkövetett igazságtalanságok miatt. Tehát amikor Isten jobbjáról beszélünk, az nem testi hely, hanem részesedés az uralomban, amit majd mindenki érdeme szerint kap.11 Aquinói Szent Tamás átveszi ezt az értelmezést és kiemeli Krisztus bírói hatalmát.12 Újabb kérdés azonban az, hogy a „jobbján ülés” metaforája nem veszélyezteti-e Krisztus maradandó testi emberségét? Szent Ágoston egyszerűen e hittétel misztérium-jellegével, felfoghatatlanságával válaszol. Szerinte az már kíváncsi és fölösleges kérdés, hogy Krisztus embesége hogyan van a mennyben? Elég hinni azt, hogy a mennyei dicsőségben van. Mi, gyarló emberek nem hatolhatunk be az ég titkaiba. A hit csak odáig vezet, hogy az Úr testéről elgondoljuk a legnagyobb felmagasztalta- tást.13

Vita a hittételről. Eleinte éppen az ütközött ellenállásba, hogy Krisztus testének „magas felmagasztaltatásáról beszéltek. Elég utalni a 11. századi gnosztikusok magyarázatára.14 Állandóan visszatérő meggyőződésük ez volt: a megváltás csak a lélekre vonatkozik, mert a test természetes sorsa a pusztulás.15 A gnosztikusok előszeretettel hivatkoztak Pál apostol szavaira, hogy a „test és a vér nem örökölheti Isten országát” (lKor 15,50), és ezzel igazolták álláspontjukat, amely szerint az anyagi test számára nincs üdvösség.16 Jézus mennybemenetelét is úgy magyarázták, hogy ő visszatért égi, szellemi állapotához. Az egyik gnosztikus, Apellesz például azt tanította, hogy Jézus különféle kozmikus anyagokból készített testet magának: ezt feszítették meg, ebben mutatkozott meg feltámadása után apostolainak, de miután megmutatta magát, testét visszaadta a földnek. Semmi idegen dolgot nem vitt magával ez égbe, hanem megszabadult minden testiségtől, s úgy tért vissza az Atyához. Az élet országát

10 Sermo ad catechumenes, IV. 11, PL 40, 634.

11 De fide et symbolo, VII, 14, PL 40, 188.

12 Summa Theol. III, qu 57.

13 De fide et symbolo, V, 131.

14 A. Őrbe, Christologia Gnostica, II. k. Madrid, 1976, 535 kk.

15 irenaeus, Adv. Haer. I, 24,5.

16 (J.o. V. 9 kk.