Communio, 1995 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1995 / 3. szám - Hiszem a test feltámadását - Batut, Jean-Pierre - Török József (ford.): Feltámadás, cölibátus, nemiség
FELTÁMADÁS, CÖLIBÁTUS, NEMISÉG 17 papi tisztséget láttak el, pontosabban: papnőkként ténykedtek. Az Istenhez fűződő kapcsolatot a nő önkéntelenül is a házastársi kapcsolat mintájára éli meg: márpedig nagy veszélyt jelent a szakrális hatalomhoz oly szorosan kapcsolódni, hogy az Istennel való kapcsolatteremtést az ember többé ne a szükséges távolság fönntartásával tegye. A nő nagysága az, hogy a kegyelem befogadója lehet, következésképpen az isteni élet szentélye. Siénai Szent Katalin ezen a téren is megragadó. Közismert az a két mondat, amelyet Krisztus intéz hozzá. Az első: „Én vagyok Az, Aki van, te vagy az, aki nincs” - kizár minden kavarodást vagy fölcserélhetőséget. A második: „Légy a képesség és én leszek a vízesés” - a mérhetetlen vágy kifejeződése, ami a nőiség lényegét jellemzi. Az „ismertnek lenni” vágyáról van itt szó, szentírási értelemben, vagyis házastársi jelleggel. Nem csupán a nemi megismerésről van szó, hanem valami sokkal tágasabbról, aminek a nemiség egyedül képtelen eleget tenni. A férfi legnagyobb gondja a nővel kapcsolatban pontosan az, hogy képtelen teljesen megismerni, a külső tevékenység iránti szükséglete miatt. A 45. zsoltár 11. verse ezért jogosan mondja: „Álljatok meg, és tudjátok, hogy én vagyok az Isten!” A nő azért, mert a férfi prométeuszi vágyakozásának határt szab és azt alakítja, lehetővé teszi a férfi számára, hogy önmagát teremtményként elfogadja és beismerje: hatalma nem önmagától, hanem Istentől származik (2Kor 4,7). A szüzesség, mint a föltámadás igenlése és bizonyítéka Újra meg kell ismételni: a szüzesség, mint keresztény érték, különbözik annak bárhol máshol felöltött formájától, annyiban, amennyiben mindig jegyesi értelemben veendő6. Ez a szüzesség folytatódik Máriában, aki. egyszerre Szűz, Jegyes és Anya. 6 A pogányság ismert példákat a szüzességre, ám azok természetükben alapvetően más jellegűek voltak. Például a veszta-szűzek szüzessége, amely a tűz őrzőinek szent szerepéből fakadt és megkövetelte az integritást, vagy Artemész-Diána, a vadászat istennője, aki inkább a férfit elutasító-megvető nő. Ami az indiai és a buddhista szerzetesek szüzességét illeti, az a, szentlrási, gondolatvilágnak-gondol-
