Communio, 1995 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1995 / 2. szám - Istenről beszélünk - Kasper, Walter - Bolberitz Pál (ford.): Posztmodern dogmatika? (hozzászólás egy amerikai teológiai vitához)
68 WALTER KASPER tartalmát a bibliai és egyházi használatból kiindulva, mint ahogy az kívánatos volna, hanem úgyszólván kívülről, antropológiai, lingvisztikái és vallástudományi elméletekre támaszkodva. Ezek nyújthatnak ugyan valamilyen szempontot az egyházi tanítás értelmezéséhez, például megvilágíthatják a közösségi jelleget. A tanítás más, biblikus és egyházi használata és értelmezése számára éppen olyan lényeges szempontok azonban veszendőbe mennek.10 11 Ide tartozik többek között a megvallás (homologia) szükségessége a döntő eszkatológiai helyzetekben (Mk 8,28), továbbá a liturgikus-doxológiai jelleg. Az utóbbi szempont a dogmában a Szentlélektől vezetett és telített liturgikus dicsőítést és akklamációt lát (v.ö. lKor 12,3), s az ilyeneket nem olvasni szokták, hanem énekelve megvallani. Végül azt sem szabad elfelejteni, hogy már az Újszövetségben a tanítás (didaché, didaszka- lia) és az érte felelős tanító (didaszkolasz), különösen a keresztséggel kapcsolatban (Rom 16,18) fontos katechétikai funkciót kapnak. Ez a tény a tanítás kijelentő formájára meglehetősen nagy súlyt helyez, nagyobbat, mint Lindbeck szeretné. így az ő elmélete az egyházi tanítás biblikus és teológiatörténeti értelmezésére és használatára vonatkozóan még igazolásra és kiegészítésre szorul. Más részről azonban ez a gyenge oldal egyúttal előnye az északamerikai vitáknak, ha összehasonlítjuk őket a németnyelvű vitákkal. Az ottani vitákat ugyanis egyik oldalon sem dogmatikai-tartalmi szempontból folytatják, hanem tudományelméleti és módszertani szempontból. Mivel Lindbeck érvei formálisabbak és elvontabbak, mint Balthasaré és Ratzin- geré, azért akadémiai síkon könnyebben vitázhatnak. A jövőben ezt úgy kell megtenni, hogy mi az amerikai vitát a német vitába megkísérelhessük átvinni. Ez azonban nem lehetséges hangsúlyeltolódás nélkül. A mi vitánk gyümölcsözőbb lehet, s utána visszahathat az amerikai vitákra is. *** Az új tudományelméleti és hermeneutikai vita a német nyelvterületen közben túllépett a szubjektív beállítottságú Descartes-Kant-féle transzcendentális tételein11, s felfedezte a nyelvet és a közösséget, 10 G. Söll, Handbuch der Dogmengeschichte 1/5, 1971, 3-48. 11 W. Pannenberg, Wissenschaftstheorie und Theologie, 1973.
