Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1994 / 1. szám - Hit a teremtésben - Kereszty Rókus: Jézus feltámadása

78

KERESZTY RÓKUS O. CIST.

mélyén meghasonlott vele.44 Isten csak az emberi tudatban működhet, és ezért az anyagi világ, az emberi test, Krisztus sírban fekvő keresztrefeszített testét is beleértve, kívül esik az üdvösség lehetőségén. Krisztus teste nem támadt újra életre, mivel ilyen „csoda” lehetetlen. De ha fel is támadt volna, ez teljesen fölösleges és értelmetlen „beavatkozás” lett volna.

Ideje, hogy összefoglaljuk eddigi vizsgálataink eredményét. Először a feltámadással és a Feltámadott megjelenésével kapcsolatos szövegeket elemeztük, különös tekintettel a legkorábbi és legteljesebb kérügma-szövegre (1). (Jtána a szövegek alapján összefoglaltuk azokat a történeti tényeket, amelyek a történeti kritika módszerével megállapíthatók (2). Majd azokat a föltevéseket vettük sorra, amelyek úgy próbálják a fenti tényeket megérteni, hogy a feltámadás minden lehetőségét kizárják. Láttuk, hogy ilyen alapon egynek sem sikerült a tények összességét ferdítés, illetve elhallgatás nélkül megmagyaráznia (3). Végül néhány olyan fontos mai feltevést vizsgáltunk meg, amelyek elfogadják ugyan valamilyen formában a feltámadást, de - különböző filozófiai előfeltételek alapján - különböző módon magyarázzák az újszövetségi szövegek értelmét. Míg az előző csoport nyíltan elvetette az újszövetségi értelmezést, ezek a biblikusok az újszövetségi írók „szándéka” szerint akarják a történeteket megmagyarázni (4). Erőfeszítésük azonban nem sok sikert könyvelhet el, mivel az Újszövetséggel szembenálló filozófiai előfeltételek alapján nem lehet az Újszövetséget helyesen értelmezni.

Az említett feltevések vizsgálata több pozitív meglátáshoz is vezetett.

1. Jézus halála és feltámadása elválaszthatatlan: együtt alkotják a megváltás egyetlen eszkatológikus művét.

2. A feltámadás azonban nem redukálható Jézus kereszthalálának értelmére. A sírba temetett halott Jézust Isten Lelke új életre keltette: A Feltámadott az Új Ember, a végleges eszkatologikus Világ kezdete.

3. Ez az „eszkatologikus kezdet”, az elsőszülött a sok testvér közül kinyilvánítja magát a mi világunkban azoknak, akiket Isten erre kivá44 Ez a meghasonlás közel van a régi gnosztikus rendszerekhez, amelyekkel az atyáknak kellett megharcolniuk. A gnosztikus filozófus is megválthatatlannak tartja az anyagi világot és a saját testét.