Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 1. szám - Hit a teremtésben - Kereszty Rókus: Jézus feltámadása
70 KERESZTV RÓKUS O. CIST. feltámadás hitével kapcsolatos tények összessége kibonthatatlan rejtély elé állítja. Most azokat az elgondolásokat vesszük szemügyre, amelyek valamilyen formában elfogadják az újszövetségi állítást Jézus feltámadásáról, de különbözőképpen értelmezik. Minthogy e magyarázatok mind azt állítják, hogy az Újszövetséget hitelesen értelmezik, a történeti kérdés előtt a hermeneutikai kérdést is tárgyalnunk kell: t. i. hogy az egyes elméletek mennyiben felelnek meg az újszövetségi szövegek értelmének. 4. Jézus feltámadásának különböző értelmezései A XIX. századi és a XX. század első felében dívó átlag katolikus és protestáns hitvédelmi iratok elég könnyen meg tudták mutatni, hogy a fenti elméletek a történelmi tények súlyos elferdítésén, illetve elhallgatásán alapszanak. Ugyanakkor a vita hevében a keresztény apolo- géták jórésze naív módon elfogadta ellenfeleik alapállását, t. i. hogy a történész csak azt fogadhatja el igaznak, amit a történettudomány racionális módon megfogalmazott módszere bizonyítani képes. Ezért a feltámadt Jézus megjelenései vagy beteg lázálmok, hallucinációk, vagy olyan objektív tények, amelyekről minden jelenlévő személy érzéki ismeretén keresztül meggyőződhetett. Szerintük tehát a föltámadt Jézus jelenlétét ugyanolyan módszerrel lehet bizonyítani, mint minden földi személyét, a megbízható tanúk egybevágó tanúvallomása alapján.29 29 R. Garrigou-Lagrange tipikus példája ennek az apologetikus iránynak, amely többé-kevésbé elfogadja a racionális történetkritika alapfeltevését. Azt állítja, hogy Krisztus feltámadását történetileg bizonyíthatjuk (jóllehet elismeri, hogy a feltámadás misztérium is, amelyet csak a hitben ismerhetünk meg). Azt is bizonyítani igyekszik, hogy Szent Tamás ugyanezt tanítja. (Vö. De Reuelatione, 2 köt. Róma: Libreria Ed. Religiosa, 1950, 5. kiad. 314-330. o.) A valóságban Szt. Tamás nem tett különbséget a feltámadás mint bizonyítható történeti tény és a feltámadás mint misztérium között. Szerinte a feltámadt Krisztus megjelenései olyan jelek,amelyeket nem lehet pusztán természetes alapon megismerni (communi lege gratiae), csak Isten kinyilatkoztatása révén egy különös kegyelem ajándékából (ex speciali munere gratiae: S. T. Ili, q. 55, a. 1.)