Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1994 / 1. szám - Hit a teremtésben - Kereszty Rókus: Jézus feltámadása

68

KERESZTY RÓKUS O. C!ST.

történetét terjesztették. De ki hazudik érdek nélkül? Ki vállal vértanú- halált azért, amiről tudja, hogy csalás és ámítás? Manapság komoly történész egyik feltevést sem tartja.

Első meggondolásra sokkal tetszetősebbnek látszik a következő két feltevés, külön-külön is, de főleg akkor, ha összekapcsoljuk:

(b) Jézus feltámadása mítosz,26 hasonló a többi ókori misztérium- vallás elképzeléséhez, amelynek központi témája egy isten (pl. Ado- nisz, Dionüszosz, Mithrasz) évenként megismétlődő halála és feltámadása. A misztériumba beavatott ember titkos szertartások keretében részesül az isten halálában és új életében. Az ókori ember ily módon keresett választ a halál szorongató problémájára.

A felszíni hasonlóság ellenére a Jézus feltámadásáról szóló tanítás lényegesen különbözik minden feltámadásmítosztól. Egyrészt nem évszakosán megismétlődő folyamatról van szó (a természet évenkénti halálának és feltámadásának megszemélyesítéséről), hanem egyszeri történeti eseményről. Másrészt az összehasonlító vallástörténet egyetlen párhuzamot sem talált arra, hogy egy történeti személyről, közvetlen halála után földi életének szemtanúi állítsák valóságos, testben való feltámadását. A mítosz születéséhez hosszú idő kell. Márpedig láttuk, hogy a Jézus feltámadásáról szóló híradás szemtanúktól származott, néhány évvel halála után már hitvallás formájában kristályosodott ki és féltve őrzött, gondosan továbbadott hagyományt képezett. Összehasonlításul említsük meg a buddhizmus fejlődését. Buddha (Szidharta Gautama) közvetlen tanítványai sohasem állították, hogy mesterük az „egyetemes Buddha-természet” időben és térben való megjelenése. Többszáz évnek kellett eltelnie, amíg ez az elgondolás a mahayana buddhizmusban kialakult.

(c) A következő elmélet pszichológiai okokkal próbálja megmagyarázni a feltámadáshit keletkezését.27 A tanítványok olyan mélyen meg voltak győződve Jézus személyes nagyságáról, hogy halála után levert26 Ld. W. Bousset, H. Gressmann Die Religion des Judentums im späthellenistischen Zeitalter (Tübingen: Mohr, 1926). Újabban M. Buber, Two Types of Faith: A Study of Judaism and Christianity (New York: Harper Torchbooks, 1961), 99-100. o.

27 D. F. Strauss (Das Leben Jesus kritisch bearbeitet, Tübingen 1835-36) volt az első, aki ezt az elméletet megfogalmazta.