Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 4. szám - Isten örök Fia - Reinhardt, Klaus - Gál Ferenc (ford.): Új utak a mai krisztológiában
42 KLAUS REIMHARDT azaz a Jézus által megvalósított közvetítés Isten és az ember között.19 Jézus megjelenésében az újdonság valójában nem csak az, hogy Isten egy emberen teljesen kinyilatkoztatta magát, hanem az, hogy Isten a Fiát a világba küldte, hogy az ember részesülhessen az örök Fiúság szellemében.20 így Kasper az alulról kinduló krisztológiát szembesíti a szentháromságilag megalapozott krisztológiával. Ez pedig nem zárja ki az antropológiai megfontolásokat. De azért amit mi Kasper szerint Krisztusra vonatkozólag antropológiailag megállapíthatunk, az negativ: „A közvetítés, ahogy Jézus Krisztusban megvalósult, nem áll ellentétben az ember lényegével, hanem annak legmélyebb beteljesedése".21 Ezzel szemben Edward Schillebeeckx fejtegetései erről a témáról meglehetősen homályosak. Bár kifejezetten hangoztatja, hogy Jézus Abba (Atya)-élményének kérdésénél a krisztológiai válaszút előtt áll, és ő maga is a „háromsági” út mellett dönt,22 de ezt a döntést sok korlátozással szűkíti le. Szerinte itt Jézusnak egy „elméleti megszemélyesítéséről” van szó,23 egy másod és harmadrendű teológiáról, amely abban a veszélyben forog, hogy ideológiává válik.24 Számára a földi, a történeti Jézussal való találkozás a döntő, amely elsősorban a gyakorlati életben mutatkozik meg, nem a Jézus személyébe vetett hitben. A háromságilag megalapozott krisztológia az ősegyház dogmáihoz kapcsolódik. De az ősegyház dogmáinak megfogalmazását nem fertőzte meg a hellenista filozófia és a mitologikus gondolkodás? Ezt az ellenvetést a liberális dogmatörténet minduntalan hangoztatja. A liberális szerzők állítják, hogy a Biblia a maga egészében nem tulajdonít Jézusnak isteni természetet és teremtés előtti létezést, hanem csak üdvtörténeti és funkcionális kategóriákban beszél róla. Istennel való lényegi egységét nem állítja. Ezt a nézetet átvette Küng is.25 Az új teológiai kutatás ezt azonban határozottan megcáfolta. A Künggel való vitában elsősorban a |>atrisz- tikus krisztológia nagy mestere, A. Grillmeier mutatta ki,2 hogy 19 Lásd: Kasper, Jesus der Christus, 60-62. 20 J. Galot, Vers une nouvelle Christologie, 1971, 71. 21 A. Schmied, In: Theologie der Gegenwart 19 (1976) 46-53. 22 Lásd: Schillebeeckx, Jesus 583-584. 23 Cl.o. 577. 24 (J.o. 592-598. 25 Lásd: Küng, Christ sein 431—440.
