Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 4. szám - Isten örök Fia - Löser, Werner - Gál Ferenc (ford.): Jézus Krisztus Isten örök Fia
JÉZUS KRISZTUS ISTEN ÖRÖK FIA 19 A mai keresztény teológia állásfoglalásai. A teológusok teológiatörténeti háttérből igyekeznek az elő-létezésnek tárgyi magyarázatot adni, mert a tiszta teológiai szemlélet azt nem adja meg. Egyrészt nem tagadható, hogy Krisztus a szentírási és zsinati állítások élvonalában van, és mint ilyen erősen hatott az Egyházban a Krisztus-kép és a keresztény szellemiség kialakulására. Másrészt nem téveszthetjük szem elől, hogy azoknak az érvei, akik tagadják az elő-létre vonatkozó érvek erejét, meglehetősen súlyosak, nem utolsó sorban azért, mert beilleszkednek abba a horizontba, amely még elfogadható az újkori, kritikus gondolkodás számára, t.i. a véges történés horizontjába. Az elő-létezésről szóló felfogások a jelenlegi teológiában három csoportba oszthatók. Az első csoport kitart a bibliai és zsinati kijelentések hagyományos teológiai értelmezése mellett, anélkül, hogy a modern kérdésekre válaszolna. A második csoport ezekbe annyira hatol be, hogy történetileg relativizálja a régi elő-létezési állításokat, sőt a gyakorlatban fel is adja azokat. A harmadik keresi az elő-létezés igazi keresztény megokolását, s ezzel az egyedül járható utat választja, ami azonban nem akar megalkuvó kompromisszum lenni. A három irányzat abban tér el, hogy a krisztológia és a háromságtan viszonyát különböző módon határozza meg. a. A skolasztikus teológia megállapításait kiolvashatjuk pl. L. Ott dogmatikájából.14 A bibliai és zsinati kijelentéseket feltételezi, de elkerüli az elő-létezés (praeexistantia) szót. Ez nem véletlen, hanem a tárgyról vallott felfogás következménye. Az elő-létezés magába foglalja az összefüggést az ember názáreti Jézus és az örök Fiú között, aki azonban csak Jézus történetén keresztül érhető el. A skolasztikus teológia azonban mégis a fordított utat tartja tárgyilagosnak. Ez abból adódik, hogy előbb külön tárgyalja a háromságtant és utána a kriszto- lógiát. Továbbá, mivel a háromságtan Isten változatlanságának és elérhetetlenségének keretében marad, ezért a krisztológiával való kapcsolata a minimálisra csökken. Különösen két kijelentésénél látható ez. Az egyik Szent Ágostontól származik: „Önmagában bármelyik isteni személy emberré lehetett volna, de mégis legjobban megfelelt ez a Fiúnak, a második személynek.” Tehát igazában Jézus élete, 14 L. Ott, Grundriss der Dogmatik.
