Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 1. szám - Hit a teremtésben - Schönborn, Christoph - Győrffy Andrea (ford.): A teremtés hite és a fejlődéselmélet
16 CHRISTOPH SCHÖNBORN Darwin, sem valamelyik darwinista nem mutatott fel egyetlen oksági magyarázatot, sem valamilyen szervnek vagy organizmusnak az evolúcióját illetően. Csak arra mutattak rá - és már ez is sok hogy ilyen magyarázat adható (vagyis logikailag lehetséges)”.26 Popper emlékezett a „darwinista elmélet számtalan nehézségére, amelyek előtt egyes újdarwinisták majdnem behunyt szemmel állnak”27 Ezért, amikor ezekre a nehézségekre rámutatunk, nem kell rögtön teológiai fundamentalizmust feltételezni. Az a kép tárul fel előttünk, hogy ma a fejlődéselmélettel szemben sokkal több természettudományos nehézséget hoznak fel, mint teológiait.28 A természettudományos viták láttán fel kell tenni a kérdést, hogy a teológia és a katekézis jól teszi-e, ha a fejlődéselméletből indul ki, mint adott szilárd pontból. A fejlődéselméletnek ilyen árnyalatlan átvétele éppen olyan hibás lehet, mint globális elutasítsa. Ezért a teológiának és a katekézisnek nem kell félni attól, hogy differenciáltabb megértés érdekében beszálljon a vitába. Az a benyomásunk, hogy a mai katekézisben sokszor alábecsülik a teremtés hitének kifejező erejét, és szerepét a természettudományos magyarázattal szemben. A katekézisnek nem szükséges ma állandó védekezésben lenni egy látszólag egyre nagyobb teret hódító elmélettel szemben. Éppúgy nem szükséges viharmentes zónába visszavonulni, ahol nem kerül kapcsolatba a fejlődés tanával. Inkább az a kötelessége, hogy a teremtéshit szükségességét pozitív módon megmutassa, hiszen ez a hit tulajdonképpen előfeltétele az ésszerű tudománynak és a világ iránt való felelősségnek. A teremtésről szóló tanításnak tehát a mai világban is megvan a nagy feladata. A világ tudományos megismerésének legmélyebb forrása annak az alapelvnek a következetes elfogadása, hogy a világ- egyetemnek van értelme és célja.29 A teremtés hitével együtt jár a meggyőződés a valóság értelmességéről. Jáki Szaniszló tudomány- történeti tanulmányaiban ismételten rámutatott arra, hogy a tudomány csak szellemi klímában alakulhatott ki, vagyis ahol a világot 26 Objektive Erkenntnis, Hamburg 1984, 280. 27 u. o. 284. 28 H. Kahle, Evolution - Irrwege moderner Naturwissenschaft, Bielefeld, 1980. 29 Jaki Szaniszló, The Road of Science, Edinburgh, 1978, 293.
