Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 2. szám - Európa lelkisége - Doré, Joseph - Török József (ford.): Teológiai áramlatok Franciaországban a II. Vatikáni Zsinat után
64 JOSEPH DÓRÉ lünk) éppúgy, mint magához az egyházi közösséghez (melyet jogi szövegek szabályoznak). Ezután: a kérdéses szövegeket, a bennük rejlő eseményeket, azt a valóságot, amit tartalmaznak, az Igét és a Kegyelmet, amelynek közvetítői, mi képtelenek vagyunk megközelíteni a konkrét és saját történelmiségünkön kívül, ami pedig a mai világ és kultúra kellős közepén található. A teológia föladata ebből kiindulva természetesen hermeneutikai jellegű is, ám kettős módon kell, hogy az legyen. Tulajdonképpen két hermeneutika tagolásáról van szó: egyrészt Isten Igéjének hermeneu- tikája, úgy, mint az kifejezésre jut a keresztény hagyomány nagytekintélyű szövegeiben; másrészt pedig magának az emberi egzisztenciának a hermeneutikája, úgy, amint azt a kortárs gondolkodás érti. Ez utóbbi, rákérdezve az emberi egzisztencia értelmére, megpróbálja, ha nem is kimondani, de legalább megmutatni azt az irányt, amely felé haladva ezt az értelmet föl lehet ismerni és mások számára is fölfoghatóan megfogalmazva kimondani. A két hermeneutikát figyelembe vevő alapvető teológia Arról van tehát szó, hogy miként lehet kapcsolatot teremteni a keresztény szövegek értelme és az emberi egzisztencia között. Ám egyrészt a keresztény szövegek - ide értve a Szentírást is - értelmének felszínre hozása föltételezi annak a történelmi-társadalmi, eszmei-kulturális környezetnek az elmélyült ismeretét, amelyben azok megszülettek, és ez a történelmi-kritikai segédtudományok igénybevételét jelenti. Másrészt, az emberi egzisztencia értelmének bölcseleti megközelítése föltételezi a túljutást a modern kor által föltorlaszolt gyanúhalmazon. Ugyanis a közelmúlt és a jelenkor ünnepelt elméi hivatalból gyanakvással illettek vagy illetnek bármely kísérletet vagy szándékot, amely az emberi egzisztencia bármiféle értelméről szólni merészel. így tehát egyszerre alapozó és kritikai módon kell a kétfrontos harcot folytatni, hogy a teológia olyan lehessen, amilyennek lennie kell: hermeneutikai jellegűnek. Isten Igéjének hermeneutikája arra alapozódik, hogy föltárja ennek értelmét a Szentírás és a Szenthagyomány szövegeinek kritikai olvasásán keresztül, valamint visszautal a mindent megalapozó ke-
