Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1994 / 2. szám - Európa lelkisége - Pannenberg, Wolfhart - Győrffy Andrea (ford.): Az egyházak és az európai egység

58 WOLFHART PANNENBERG tény világ egységének jelképe legyen. Természetesen ennek a szolgá­latnak a gyakorlása nem téveszthető össze a joghatósággal, amit a pápa mint a latin egyház pátriárkája gyakorol. Karizmatikus kezdemé­nyezésre van szükség az ökumenikus mozgalomban, ha az célt akar érni, és a siker csak akkor remélhető, ha a lépés Rómától is jön. Ahhoz, hogy Európa megbizonyosodjék kultúrájának keresztény gyökereiről, szükség van a keresztények egységére. A szakadás és elkülönülés jelenlegi állapotában, aminek oka a múltban van, az egyházak nem szólíthatják fel Európa népeit hatékonyan arra, hogy gondoljanak keresztény múltjukra, s annak kulturális és szellemi hatá­sait tegyék magukévá. A művelt európait az egyházak hosszú vitái és ellentétei legföljebb arra emlékeztetik, hogy a modern kor kulturális és politikai egységét vallási kötöttség nélkül keressék. Más részről viszont az emberi életnek szüksége van vallási alapra, mert nélküle nem találja meg életének végső értelmét. Az emberiség kultúrtörténete bő anyagot nyújt ahhoz, hogy a vallásoknak ez a szerepe pótolhatatlan. Hosszú távon a kérdés csak az lehet, hogy milyen vallásnak van döntő hatása a kultúrára. Ebből a szempontból Európa nem tagadhatja meg könnyen keresztény eredetét, ha meg akarja őrizni azt, ami kultúrájá­ban sajátosan európai. Az előfeltétel csak az, hogy a kereszténység ne szekták módján jelenjen meg, és ne híguljon fel a szekularizmushoz való alkalmazkodásban, hanem továbbra is hordozza magában a klasszikus antik világ legjobb örökségét, s azzal együtt az értelem nyitottságát, s ugyanakkor az érzéket a modern kultúra vívmányai iránt. A keresztény egység megújítása - amely megmutatná, hogy a kereszténység megtanulta a történelem leckéjét a türelemre, továbbá az emberi tudományok történetiségére vonatkozólag, beleértve a ki­nyilatkoztatás értelmezését is - csak akkor lehetne igazán ökumenikus és valóban katolikus, azaz egyetemes. Csak ilyen kereszténység tudná a múlt sebeire való emlékezés keserűségét enyhíteni. Ez adhatna további bizalmat Európa egységének munkálására s egyben erőt jövőbeli megújításához. Fordította: Győrffy Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom