Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 2. szám - Európa lelkisége - Dartel, Geert van - Győrffy Andrea (ford.): Az Egyház a nemzetirtás súlya alatt
AZ EGYHÁZ A NEMZET IRTÁS SÚLYA ALATT 39 amely a konfliktust keresi. Mi a barátság és együttélés határa akarunk lenni. Szeretnénk, ha a másik oldal is ilyennek fogadna el bennünket.”4 Az ortodoxia viszonya a katolicizmushoz és Európához. A szerb ortodox egyház azonban nem ilyen szemmel nézi a horvát katolikusokat. A legsúlyosabb szemrehányás, amit a szerb teológusok újra meg újra előhoznak, az, hogy a katolikus Egyház bűnrészes volt a második világháború idején az CJsztasa-mozgalom szerbirtásában, sőt lényegéből kiindulva törekedett a szerb nemzeti és vallási identitás megsemmisítésére. Ez a téma a Balkánon súlyosan ránehezedik a vallási és nemzeti kapcsolatokra. Bár az ökumenizmus a hatvanas és hetvenes években előre haladt és egymás kölcsönös elfogadásához vezethetett volna, a folyamat azonban megállt félúton, mivel nem tudták tisztázni és felszámolni a múlt sérelmeit. A szerb-ortodox egyház kitartott a horvát nemzet és a katolikus Egyház fenti megítélésében, a katolikus Egyház viszont hordozta Alojzije Stepinac zágrábi érsek örökségét, aki a háború idején bátran felemelte szavát a civil lakosságon elkövetett kegyetlenségek miatt, prédikációiban és körleveleiben elítélt mindenféle fajelméletet, s a háború után a kommunista politikai hatalom mégis zaklatta és félreállította.5 A szerb-ortodox egyház követelte, hogy a horvát katolikus Egyház mutasson bűnbánatot a szerbek ellen elkövetett kegyetlenkedések miatt, a katolikus Egyház viszont tiltakozott az ellen, hogy az egész horvát népet bűnösséggel vádolják. A kiengesztelődés további akadálya volt még a háborús áldozatok számának meghamisítása.6 Amint a katolikus Egyház megőrizte nyugati szellemi örökségét, úgy a szerb egyház is a keletit, de ennek a viszonya az európai civilizációhoz egészen más. A legjelentősebb teológusok, mint Nicolaj Velimirovic (11956) és Justin Popovic (f 1979), továbbá mai utódaik: Atanazije Jevtic, Amfilohije Radovic és Irenej Bulovic püspökök,7 egyházukat a nyugati civilizációval fenálló éles ellentétben értelmezik, * V. 4 5 6 7 Christian Information Service, 1993. bov. 2. A Benigar, Stepinac, Zágráb, 1993. V. Zerjavic, Gubici stanovniSstua Jugoslauije u drugom svjetskom ratu, Zágráb 1989. Th. Bremer, Struktur und Ekklesiologie in der Serbischen Orthodoxen Kirche im 19. und 20. Jahrhundert, Würtzburg 1992.
