Communio, 1994 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 2. szám - Európa lelkisége - Spieker, Manfred - Gál Ferenc (ford.): Nemzeti tudat és vallás
34 MANFRED SPIEKER korokban különbözők voltak. Az 1871-1918-ig terjedő, császári időszakban a nemzettel kapcsolatos protestáns igény tanácsolta ezt, a nemzetiszocialista harmadik birodalomban a nép és a faj istenítése, a II. világháború után pedig azok a mély sebek, amelyeket a nemzeti szocializmus és a háború ejtett. Ha a nemzetet a büszkeségre és a megaláztatásra, az örömre és a szenvedésre való emlékezés alakítja, akkor 1945 után ez a német katolikusoknál és minden németnél elsősorban a megaláztatás és a szenvedés emlékeként jöhet szóba, mint a nemzeti tudatot meghatározó és gyengítő tényező. Azonkívül a katolikusok elmondhatták, hogy a nemzeti szocializmust lényegesen kisebb mértékben támogatták, mint az átlag lakosság. Ez főleg 1932 júliusában volt világos, amikor a nácik szabad választással kerültek hatalomra. A nacionálszocializmussal kapcsolatos keserű tapasztalat ennek ellenére sem vezetett egyházi elkülönüléshez, hanem inkább ökumenikus együttműködéshez. A keresztények közös üldöztetése pedig hozzájárult a közös keresztény politikához. A keresztények és általában a németek a nemzet fogalmát tartózkodással, visszafogottan kezelték. Egyetlen európai népnek sem volt a nemzeti érzésével annyi nehézsége, mint a németeknek 1990-ig. Bár a nagy többség valamiképpen kifejezte, hogy büszke németségére, de ez halkabban történt, mint Európa többi országában a hasolnó megnyilvánulások. Emellett a németek igyekeztek ezt a nemzeti öntudatot az európai integrációba beágyazni. Tipikus erre a magatartásra a CDCI új alapprogramja, amely hallgat a német nemzetről. A katolikusok is hajlanak arra, hogy a nemzeti tudatot összekeverjék a nacionalizmussal. Pedig ettől a tévedéstől már XII. Piusz pápa óvott az 1954. évi karácsonyi szózatában: „Nem szabad a nemzeti életet a nemzeti politikával összetéveszteni. A nemzeti élet azoknak a kulturális értékeknek az összesége, amelyek sajátosak és jellemzőek egy népre.”23 24 25 Hasonló módon nyilatkozott II. János Pál pápa németországi és baltikumi látogatásai alkalmával. „Minden nép életében vannak fénylő csúcsok és sötét mélységek, emelkedett emberi és keresztény eszmé23 E. Noelle-Neumann, AUensbacher Jahrbuch, 1984-92, 394. 24 M. Spieker, Mehr Programm ab Grundsatz, in: Die Politische Meinung, Nr. 287, 73. 25 XII. Piusz, Karácsonyi szózat, 1954.
