Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 1. szám - Az ember és az örök élet - Knoch, Wendelin - Gál Ferenc (ford.): A világ - Isten jó teremtése?
70 Wendelin Knoch 3. A világ mint jó teremtés. Az újkor elején a világ természettudományos szemlélete még be volt gyökerezve a teremtés hitébe. Johannes Keppler, a csillagász, pl. 1620 körül mint tényt állapítja meg, hogy a geometria a dolgok keletkezése előtt öröktől fogva ott volt az isteni értelemben, s ez adta a mintákat a teremtéshez, s ez a képesség az istenképiséggel együtt az emberbe is átment.20 Nicolaus Cusanus (1401-1464) ebből a szempontból már úgy beszélt az emberről, mint „alter deus”-TÓ\ (másodlagos istenségről). Ma ennek az ellenkezőjét látjuk. Azt a méltóságot, amely a természetben a teremtésből kifolyólag benne van, az emberi alkotás elhomályosítja: „Az újkori technika világa le akar számolni minden titokkal, amely őt felülmúlja, s nem akarja magát úgy értelmezni, mint teremtményt"21 Ilyen kihívás előtt a keresztény teremtéstannak világossá kell tenni, hogy a világ mélységi dimenzióját a teremtésből kell kiolvasni. A semmiből való teremtés ugyanis magában foglalja a jövő valóságát, amit joggal mondhatunk a világ transzcendens jegyének.22 Ezzel egybecseng a tapasztalás is, hiszen az ember szabadságának használatában - bár kötve van az időhöz -, a jelenben mindig a jövőre vonatkozóan dönt. Ez pedig azt láttatja meg velünk, hogy csak maga a Teremtő lehet a teremtés értelme. 4. Úton Isten felé - a történelem teológiai horizontja. A II. Vatikáni Zsinat korának teológiájával egyetértésben a teremtést szigorú emberközpontú értelemben értékelte: „A földön minden az emberre irányul, mint középpontra és célpontra.’’23 Vagy még pontosabban: „Minden az emberre irányul mint Isten üdvtörténeti partnerére”.24 Mielőtt az embert és a világot kölcsönös vonatkozásban szemlélnénk, előbb Istenre kell tekinteni, hiszen a teremtés mint az ő önkinyilvánítása, az ő éltető szeretetének bizonyítéka, s a jelenben is ez az élet alapja. Ezért a teremtés hitbeli elfogadása azt is hirdeti, hogy Isten 20 E. Scheibe, Gibt es eine Annäherung der Naturwissenschaften? in: Universitas, 1987, 10. 21 Chr. Link, Die Transparenz der Natur für das Geheimnis der Schöpfung, 193. 22 Uo. 189. 23 Gaudium et spes, 12. 24 B. Langenmeyer, Die frohe Botschaft der Schöpfung, Franzischkanische Studien, 1989, 69.
