Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 4. szám - Isten neve - Balter, Lucjan - Erdő Péter (ford.): Jézus, az irgalmasság mestere
JÉZÜS, AZ IRGALMASSÁG MESTERE 57 azt is megjelöli, hogy milyennek kell lennie Isten ezen „tulajdonsága” (attribútuma) iránti helyes tiszteletünknek. Mindenekelőtt az a kérdés merül fel, hogy tisztelhetjük-e az irgalmasságot mint a hármasegy Isten attribútumát, vagy a Jézus Krisztusban „megtestesült” irgalom kultuszára kell szorítkoznunk, azaz az Irgalmas Krisztus (W. Granat atya javaslata)13, vagy a Legirgalmasabb Megváltó (M. Sopocko atya felvetése)14 kultuszára. Faustyna Kowalska nővér feljegyzéseit tanulmányozva (akinek misztikus tapasztalatai lendületet adtak az Isteni Irgalom kultusza új formái kifejlődésének Lengyelországban és a világban)15 16, az Isten irgalmával kapcsolatban hamar észrevehetjük, hogy sohasem beszél irgalmas vagy legirgalmasabb Megváltóról, hanem mindig „az Úr”, „Isten” irgalmasságáról, az „Én” irgalmasságáról vagy a „Te” irgalmasságodról - az egyes helyzeteknek megfelelően. Faustyna nővér írásainak elemzése15 arra a teológiailag teljesen helyes következtetésre vezet, hogy Isten irgalma kultuszának tárgya maga az Irgalom, mely magában foglalja (bár esetenként egyediségükben) a következő három dimenziót: kezdetben és kiindulópontként az Irgalom úgy jelenik meg, mint „Isten legnagyobb attribútuma”, azután mint maga a „megtestesült” Irgalom Krisztusban, aki „a megtestesült Irgalmasság”, végül pedig mint a Krisztus által földi életében és dicsőségében megvalósított Irgalom. II. János Pál pápa fent idézett és részben elemzett szavai Krisztusról - „megtestesíti és megszemélyesíti” Isten irgalmassságát - úgy tűnik, bizonyos értelemben alátámasztják az 13 Vö. W. Granat, Podstawy teologiczne kultu Chrystusa Milosiernego, in L Balter (ed.), „... bo Jego Milosierdzie na wieki,” Poznan 1972, 127-130; (Ja., Chrystus - Apostol Milosci Milosiernej, in L. Balter (ed.), Powolanie do apostolstwa, Poznan 1975, 114-122. 14 Vö. M. Sopocko - J. Chrosciechowski, Lord, have mercy on us. On promoting the public an private worship of the Most Merciful Saviour and imploring his mercy upon mankind, Hereford 1969; M. Sopocko, O swieto hajmilosierniejszego Zbawi- ciela, Poznan 1947; Ua., The Mercy of God in his Works, IV, Hereford 1972. 15 Erről lásd M. Winowska, Droit á la Miséricorde, Paris 1958. 16 Vö. L. Balter, Teologiczno-pastoralne uzasadnienie kultu oraz swieta Milosierdzia Bozego, in Coll. Theol. 51 (1981), II, 35 kk; Cla., Wolanie Kosciola naszych czasow, in Communio 1 (1981) nr. 1-2, 40 k; W. Kwiecinska-Szkadlubowicz, Swieto Milosierdzia Bozego czy Najmilosierniejszego Zbawiciela?, in L Balter (ed.), Wobec tajemnicy Bozego Milosierdzia, Poznan 1991, 225-232.
