Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis

1931.

- 87 —

1931.

39.

2128. sz.

Nyilvános

ünnepeken

résztvevő

tanulók

magatartása.

45.

887. isk. sz.

Róm. kát. iskolaszékek megszűnése.

45.

797. isk. sz. A szülők iskolai terheinek csökkentése.

A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 640—05/305—1931. számú rendeletét a fen- hatóságom alatt álló iskolákra kiterjesztve elrendelem, hogy a tanulók nyilvános ünnepségeken a Himnuszt, a Szózatot és a Magyar Hiszekegyet vigyázz-állásban hallgassák végig, akár zene-, akár énekkar adja elő, továbbá, hogy az ünnepélyeken résztvevő tanulókat kellő számú tanár kísérje, akik ügyeljenek arra, hogy az ifjúság magatartása kifogástalan legyen.

Esztergom, 1931 július 27.

A Püspöki Kar 1929 március 13-án és október 25-én tartott tanácskozmányaiban elrendelte, hogy az egyházközségi szervezet minden lelkipásztori állomáson kötelezőleg megalakítandó, minek folytán az 1930. évi I. sz. körlevelemben az egyházközségi szervezet megalakítását főegyházmegyémben is kötelezőleg elrendeltem.

E rendeletből természetszerűleg következik, hogy a még meglevő iskolaszékek megbízatásának lejárta után új iskolaszéki tagválasztások nem eszközölhetők.

Esztergom, 1931 október 22.

A m. kir. vall.- és közoktatásügyi minisztériumnak f. évi szeptember 21-én 820—05— 1093/1931. sz. alatt kelt rendeletét, amelyet a tanköteles gyermekek beiratásával kapcsolatban felmerült költségek mérséklése tárgyában a királyi tanfelügyelőségekhez intézett és nekem is megküldött, az alábbiakban miheztartás végett egész terjedelmében közlöm :

«Mult évi október hó 18-án 840—05—559. sz. a. kelt rendeltemmel már rámutattam azokra a súlyos terhekre, amelyek a szülőkre a gyermekeik beiskolázásával kapcsolatosan felmerült nagy költségek miatt nehezednek. Ezek a terhek az általános gazdasági válság miatt ma még foko- zottabbak, mint az elmúlt tanévben voltak.

Ez a tény parancsoló kötelességünkké teszi, hogy a szegény iskoláztató szülőkkel szemben a legnagyobb kímélettel járjunk el s minden eszközzel odahassunk, hogy tanköteles gyermekeik beiskolázása akadálytalanul megtörténhessék.

Értesülésem szerint sok iskola most sem veszi tekintetbe a súlyos helyzetet és olyan terheket hárít a szegény szülőkre, amelyek elkerülhetők volnának.

így a többi között a tanítók sok helyen ma is kíméletlenül szorgalmazzák az összes tankönyvek beszerzését, sőt egyes helyeken olyan könyvek és tanszerek beszerzésére kényszerítik a szülőket, amelyekre nemcsak szükség nincs, de amelyeknek használata tilos is. (Számtani példatárak az I-ső osztálytól kezdve, nyelvgyakorló könyvek a Il-ik osztálytól kezdve, földrajzi atlasz a III-ik osztályban stb.)

Felhívom a kir. Tanfelügyelő urat, intézkedjék a legnagyobb eréllyel, hogy tankerületének 45. tanítósága fentidézett rendeletemnek megfelelően az olvasókönyveken kívül (olvasókönyvnek tekintendő az ABC-s könyv is) semmiféle más tankönyv beszerzésére ne kényszerítse a tanulókat. Aki ezzel a rendelettel szembehelyezkedik, az ellen a megtorló eljárás teendő folyamatba. Természetesen ezen intézkedés a hittankönyvekre nem vonatkozik.

Panasz érkezett hozzám arra nézve is, hogy a tanítók az egy pengőben megállapított beiratási díjat a szegény gyermekektől is behajtják, sőt előfordult olyan eset is, hogy azokat, akik a beiratási díjat nem fizetik meg, a tanítók nem akarták fölvenni az iskolába.

Az 1921. évi XXX. t.-c. értelmében minden tanköteles kivétel nélkül beiskolázandó, a fölvétel tehát a beiratási díj befizetésétől semmiesetre sem tehető függővé. Tartsa a tanítóság szigorúan szem előtt, hogy a szegénysorsú szülők gyermekei után beiratási díj nem szedhető.

A szegénység igazolására okirat vagy bármi írásos igazolás nem követelhető. Akinek szegénysége nyilvánvaló, a 882—04—674/1930. sz. rendeletemnek megfelelően mentes a beiratási díj fizetésének kötelezettsége alól.

Felhívom a kir. Tanfelügyelő urat, hogy a beiratási díj befizetésének módját kísérje állandó figyelemmel és gondoskodjék arról, hogy annak beszedése a fentieknek megfelelően történjék.

Folyó évi május hó 30-án 392—57. sz. alatt kelt rendeletemben kimondottam, hogy az elemi népiskolák, az önálló gazdasági népiskolák, általános és gazdasági irányú továbbképző iskolák rászorult tanulóinak 25 %-a ingyen vehet részt az oktatófilmelőadásokon.

Ezen rendelet végrehajtásánál a tanítóság nem járt el mindenkor az ügy érdekeinek megfelelő gondossággal. Többnyire a jó magaviseletű és kedvező előmenetelű tanulók részére tartotta fenn a kedvezményt, minek folytán a szegény tanulóknak az a része, amelynek filmelőadás tanulságaira talán a legnagyobb szükség van, állandóan elmaradt az előadásokról. A szegény tanulók részére biztosított 25%-os kedvezmény a jövőben úgy használandó fel, hogy az előadásokon, ha váltakozva is, az összes szegény tanulók résztvehessenek. A Magyar-Holland Kultúrgazdasági R.-T. ezenfelül késznek nyilatkozott, hogy indokolt esetekben lehetővé teszi a szegénysorsú tanulóknak a 25%-on felül való részvételét. Ez iránt indokolt esetekben az iskolák igazgatói forduljanak közvetlenül a R.-T.-hoz és egyetértőleg állapítsák meg a 25 %-on felüli ingyenesek létszámát.

A gazdasági leromlás következményeként megtörténhetik, hogy egyes községek lakossága az oktatófilmelőadásokkal járó költségeket viselni teljességgel képtelen.