Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis
1931.
— 85 — 1931. 15. 857. sz. Vallásalapi kegyúri építkezéseknél napszámmegváltás. A V. K. M. 110—2/135—1931. sz. átiratát tudomásulvétel és miheztartás céljából teljes egészében közlöm : Főmagasságú Bíbornok, Hercegprímás, Érsek Űr ! A m. kát. vallásalap kegyurasága alá tartozó egyházi épületeken a kegyúr által teljesítendő építkezéseknél a kézi- és igásnapszámokat a hívek tartoznak szolgáltatni, illetve azok váltság- összegét a vállalkozóknak megfizetni. Némely helyen a canonica visitatio, vagy régi j ogszokás alapj án a község viseli ezeket a terheket. Utóbbi időben szokottá vált, hogy az egyházközségek a hívek szegénységére és a jelen nehéz gazdasági helyzetre való hivatkozással azt kérvényezik, hogy ezt a váltságösszeget, mely az építkezés költségeinek mintegy 15%-át képezi, a m. kát. vallásalap előlegezze, amit a hívek vagy a politikai község több évi részletben fizetnének vissza. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban a visszafizetésnél nagyon nagy nehézségek merülnek fel. Az egyházközségek a fizetési határidőket nem tartják be, mindig újabb és újabb halasztást kérnek, sőt előfordult olyan eset is, hogy a fizetés teljesítését, hivatkozva a nehéz gazdasági viszonyokra, megtagadták. A politikai községek pedig azzal a kifogással éltek, hogy erre vonatkozó határozatukat a vármegyei törvény- hatóság nem hagyta jóvá. S ha a m. kát. vallásalap több évi késedelem után végre meg is kapta az előlegezett összeget, jelentékeny kamatveszteséget szenvedett. A vallásalapnak nagyon jelentékeny követelése van ilyen címen az egyes egyházközségeknél. Ép ezért, hogy a m. kát. vallásalap érdekeit megóvjam s kegyúri kötelezettségeinek teljesítésére eddig is oly nagylelkűen megnyilatkozott készségét és képességét megőrizzem, elhatároztam, hogy új építkezéseknél, valamint a helyre- állítások azon eseteiben, amikor a hívek a közmunkát nem természetben szolgáltatják, hanem annak pénzbeli megváltását határozzák el, a munka kivitele iránt csak akkor fogok intézkedni, ha az egyházközség a közmunka váltság- összegét nemcsak egyházközségi határozattal ígéri, hanem a m. kát. vallásalap pénztárába már be is fizette. Ha pedig a politikai község tartozik viselni e terhet, akkor jogerős községi képviselőtestületi határozat bemutatását kérem. Mielőtt tehát a kegyúri plébánosok ilyen kegyúri építkezést, vagy helyreállítást a kegyúrtól kérelmeznek, tartoznak biztosítani a hívek (illetve község) részéről szolgáltatandó kézi- és igásnapszámot, vagy annak váltságösszegét. Van szerencsém tisztelettel felkérni Eminen- ciádat, méltóztassék erről a főhatósága alatt álló s a m. kát. vallásalap kegyuraságának örvendő plébániákat miheztartás végett értesíteni. Fogadja Eminenciád kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1931. évi március hó 11-én. Dr. gróf Klebelsberg Kuno s. k. Esztergom, 1931 március 21. A plébániai egyesületek nagyobb száma és azok intenzív élete szükségessé teszi, hogy a lelkipásztornak legyenek alkalmas segítői az egyesületek vezetésében. Az ifjúsági vallásos egyesületekben a legtermészetesebb és a leghiva- tottabb segítők a tanítók. A tanítók e közreműködését, melyre ők bizonyára a legnagyobb készséggel vállalkoznak, ajánlatos a tanítók megválasztásakor a díjlevélben is biztosítani. A f. évi március hó 18-iki püspöki konferencia ennek alkalmas szövegéül a következőt állapította meg : «Kötelessége az Egyházmegyei Hatóság által ajánlott ifjúsági (vallásos, hitbuz- galmi) egyesületekben a plébános *felhívására a plébánosnak és hitoktatónak segítségére lenni.» Ezt miheztartás céljából közlöm. Esztergom, 1931 április 10. A templomi harangoknak a szükség esetein kívül profán célokra való használatát az egyházi törvények mindig tilalmazták s az 1169. kánon 4. §-a ezt a tilalmat újra törvénybe foglalta. Miután azonban ismételten előfordult, hogy a templomok igazgatói ezt a tilalmat áthágták, a Congregatio Concilii jónak látta az Ordinariu- sok figyelmét erre felhívni, s felszólítja őket, hogy a törvény áthágóit büntessék, sőt szükséghez képest a Congregatio-nak bejelentsék. A március 20-án kelt dekrétumot teljes szövegében az alábbiakban közlöm : «Sacra Congregatio Concilii. Decretum De Sacrarum Campanarum Usu. Decet omnino campanas consecratas vel benedictas, quas «cuilibet ecclesiae esse convenit, quibus fideles ad divina officia aliosque religionis actus invitentur», ad eum tantummodo usum adhiberi, qui ab ecclesiastica auctoritate, «cui earum usus unice subest», expresse est praescriptus, ad normam canonis 1169 §§ 1—3 Codicis iuris canonici. Iamvero quae de legitimo campanarum sacrarum usu ecclesiastica auctoritas non semel, an- teactis temporibus, statuerat, eadem ipsa redegit in memorato canone 1169, § 4 hisce verbis : «Salvis condicionibus, probante Ordinario, appositis ab illis qui campanam ecclesiae forte dederint, campana benedicta ad usus mere profanos adhiberi nequit, nisi ex causa necessitatis aut ex licentia Ordinarii aut denique ex legitima consuetudine.» Porro ex relatis a nonnullis locorum Ordinariis constat, parochos et rectores ecclesiarum 15. 1«. 922. sz. Tanítók közremőkö- dése az if j. egyletek vezetésében. 27. 1930. sz. Templomi harangok használatáról kongregációi rendelkezés.
