Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis

1930.

1930.

— 78 —

58. az együttes kezelésbe való bevonása tárgyában a mnlt évi november hó 6-án kelt 89.182. számú körrendeletéin folyományaként több hitközség részben közvetlenül, részben az illetékes pénzügyigazgatóság útján engedélyt kért arra, hogy a 10%-ot meghaladó hitközségi adóknak az együttes kezelésbe leendő bevonását engedélyezzem. Oly célból, hogy az ily kérelmek lehetőleg további tárgyalások nélkül azonnal érdemben elbírálhatók legyenek, I. meghagyom a pénzügyigazgatóságoknak, hogy az ily kérelmeket előterjesztő hitközségektől javaslattétel előtt mindenkor a következő adatokat szerezzék be : 1. mennyi az illető felekezet híveinek az előző évi adóalapja (földadó, házadó és általános kereseti); 2. mennyi az a szükséglet, amelyet az egyházközség egyházi adóból fedezni óhajt; 3. ebből a szükségletből mennyi az, amely állandó jellegű is és mennyi az, amely csak átmenetileg a folyó, esetleg még a következő egy-két évben is lenne kivetendő és ezek mindegyike hány %-át teszi az adóalapnak;

4. amennyiben a hitközség költségvetésében az iskolai szükségletek is bennfoglaltatnak, abban az esetben külön fel kell tüntetni azt is, hogy a szükségletből mennyi esik a hitközségi és mennyi az iskolai kiadásokra és ezek külön hány %-át teszik az adóalapnak; 5. az egyházközségi adót mily módon és mily alapok után kívánják kivetni; 6. mi az oka annak, hogy az egyházközség 10%-nál magasabb egyházi adót kénytelen szedni; 7. ezeken kívül a róm. kát. hitközségek részéről beadott kérelmekhez még az illető hitközségek jóváhagyott alapszabályainak egy példányát is kell csatolni és azt is bejelenteni, van-e az illető plébániának kegyura és ki az. A pénzügyigazgatóságok a jövőben minden egyes esetben csakis ezeknek az adatoknak a beszerzése után tegyenek hozzám javaslatot. Megjegyzem, hogy a megadott engedély — amennyiben az nemcsak meghatározott időre adatott meg — mindaddig érvényben marad, amíg az együttes kezelésbe bevonatni engedélyezett egyházi adó mérve nem súlyosbíttatik. II. Ha valamely községben a felekezeti iskolai adók kivetési kulcsa a 10%-ot meghaladja, abban az esetben az igazgatóság a fenti rendeletem értelmében március hó végén teendő jelentésében ismertesse az iskolai szükségletek végösszegét, az adóalapot és a százalékot, feltüntetve azt, hogy az iskolai szükségletek közül mennyi rendszeres állandó jellegű és mennyi, mily természetű az átmeneti szükséglet. Megjegyzem, hogy a szabályszerűen megalakított egyházközségek, ép- ügy, mint a politikai községek is, az iskolai szükségletek fedezése iránt saját költségvetésükben intézkedhetnek, de az iskolaszékek a hívekkel szemben oly kötelezettségeket, amelyek az állami törvényekben megállapított célú- 58. kon és hatáskörükön kívül esnek, nem állapíthatnak meg, vagyis pl. : egyházközségi adók kivetésére nincsenek jogosítva.

Budapest, 1928. évi február hó 7-én.

A miniszter rendeletéből:

Kölbig Ferenc s. k., miniszteri tanácsos.

M. kir. Pénzügyminisztérium. Szám : ad 22.568/1928. VII. körrendelet. Valamennyi m. kir. Pénzügyigazgatóságnak. A hitközségi adóknak az együttes kezelésbe való bevonása tárgyában folyó évi február hó 7-én kelt 22.568. számú körrendeletem I. bekezdésében értelem- zavaró leírási' hiba csúszott be. — Ennek a bekezdésnek helyes szövege a következő :

4. amennjdben a hitközség költségvetésében az iskolai szükségletek is bennfoglaltatnak, abban az esetben külön fel kell tüntetni azt is, hogy a szükségletből mennyi esik hitközségi és mennyi az iskolai kiadásokra és ezek hány %-át teszik az adóalapnak. — A hivatkozott körrendelet I. részét azzal egészítem ki, hogy a hitközségi adóknak az együttes kezelésbe való bevonása tárgyában teendő javaslatban a pénzügyigazgatóság az említett körrendelet I. 1—7 bekezdéseiben foglalt adatokon felül minden esetben jelentse be azt is, hogy az illető községben a folyó évben, illetőleg amennyiben a folyó évre még végérvényesen megállapítva nem lenne, az elmúlt évben hány százalékos községi pótadó szedése volt engedélyezve.

Budapest, 1928. évi február hó 11-én.

A miniszter rendeletéből:

Kölbig Ferenc s. k., miniszteri tanácsos.

M. kir. Pénzügyminisztérium. Szám : 48.900/1930. VII. a. Tárgy : Az egyházi adók együttes kezelése. Körrendelet. Valamennyi m. kir. Pénzügyigazgatósághoz és valamennyi m. kir. Adóhivatalhoz. Az 1929. évi községi adófőkönyvek lerovási oldalainak helyszíni felülvizsgálata tárgyában az 1930. évi február hó 25-én 29.743. szám alatt kiadott körrendeletem

8. és 9. bekezdéseiben, valamint az ennek kiegészítése tárgyában 1930. évi március hó 8-án 33.672. szám alatt kiadott körrendeletem- ben felhívtam a Cím figyelmét a hitközségi adók külön kezelése körül fennálló szabálytalanságokra s az e tekintetben követendő helyes eljárásra. Az időközben hozzám érkező panaszokból arról szereztem meggyőződést, hogy a hivatkozott körrendeletemet — bár a 29.743/1930. sz. körrendeletem 9. pontjában kifejezetten bent van az a feltétel, hogy «amennyiben az egyházi adókat kezelik» — egyes adóhatóságok teljesen helytelenül értelmezik s az egyházközségi szervek által szedett és kezelt hitközségi adóknak