Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis
1928.
1928 1. 109. sz. Rendelet a templom- vágyon kezeléséről. A múlt évi Egyházmegyei Körlevelekben 407. szám alatt már elrendeltetett, hogy az 1927. évi január hónap 1-től a pénztári napló és a templomszámadások vezetése csakis pengő- értékben történjék. Ez alkalommal a pengőérték behozatalával kapcsolatosan — az 1519. számú kánon értelmében — tüzetesebb útbaigazítást óhajtok adni, hogy a templomvagyon — a peculium sacrum — kezelése minél lelki- ismeretesebben eszközöltessék és az arról egybeállított számadások tökéletesek és kifogástalanok legyenek. A templompénztár helyes kezelésének és a megfelelő számadások készítésének alapja a pénztári napló lelkiismeretes vezetése. Ha a pénztári napló pontos, akkor a számadások is rendszerint hibátlanok. Azért tehát elsősorban arra figyelmeztetem a templomvagyon kezelőit, hogy a pénztári naplót lelkiismeretesen vezessék. (1523. sz. kánon.) A számadások egyes ágaira vonatkozólag részletesen a következőket rendelem. I. Bevételi és kiadási számadások. 1. A templomföldek bérletjövedelme ezentúl pengőértékben tüntetendő fel. Ha a bérleti szerződések gabonavalutában köttetnek is, mind a pénztári naplóba, mind a számadásba az azon évi szeptember 1-én a tőzsdén jegyzett gabonaárat kell bevezetni pengőértékben. A Cím rovatában fel kell tüntetni a bérlő nevét, az ingatlan helyrajzi számát, területét és azt az időt, amelyre a bérlő fizetett; az Észrevételek rovatában pedig az egyházhatósági jóváhagyás számát és a bérlet lejáratát. Figyelmeztetem a számadókat, hogy a templomföldek összes adóját általánosságban a bérlők kötelesek fizetni. (3766/1921. számú egyházhatósági rendelet.) Ha erről eddig nem történt gondoskodás a jelenleg érvényben levő szerződésben, akkor ennek lejártával az új szerződésbe kell azt bevenni. 2. Kamatjövedelmek. A templom kamatozó tőkéi rendszerint háromféleképen vannak elhelyezve, úgymint : a) államkötvényekben, b) pénzintézeti vagy ipari részvényekben és c) betétekben ; ezenkívül némely helyen jelzálogkölcsönben. a) Az államkötvények, úgymint korona- járadék-, hadikölcsön-, földtehermentesítési és államadóssági stb. kötvények devalvált értéke pengőben nincs ugyan még meghatározva, 1 a számadásból mégsem hagyandók ki, fel kell azokat sorolni, de nem a 3. és 4., vagyis a törzs- és szorgalmi tőkék rovatában, hanem csak az 5., vagyis a Cím rovatában, számuk szerint, névértékűk összegezésével. Pl. : 5 drb 4%-os koronajáradékkötvény 5000 K névértékben, vagy : 10 drb 6%-os hadikölcsönkötvény 1000 K névértékben. Minthogy az 5130/1921. számú P. M. rendelet értelmében az osztrák államadóssági és egyéb idegen állampapírokat, továbbá az egyházhatóságnak 636/1925. szám alatt kiadott rendeleté folytán a háború előtti államadóssági címleteket letétbe kellett helyezni (Egyházm. Körlevelek 1925. évf. 7. lap), azért az Észrevételek rovatában pontosan fel kell tüntetni, melyik állampénztárban vannak az értékpapírok letétbe helyezve. b) A pénzintézeti vagy ipari részvényekbe fektetett kamatozó tőkék értéke pengőben tüntetendő fel, mert a részvények pengőértékének már meg kell állapítva lennie. c) A betétekben elhelyezett devalvált tőkék értéke is világos ; át kell számítani a koronát pengőre. Ha esetleg régi — 1914. év előtti — betéti könyv van a templom birtokában, ez megőrzendő, de az 1927. évi számadásokba már ez is pengőre átszámított összegben veendő be. Ott, ahol a templom pénze régi kölcsönben helyeztetett el, a plébánosok kíséreljék meg rábírni az adósokat, hogy a kölcsönt valorizálva térítsék vissza ; ha ez nem sikerül, akkor a régi kötelezvényt őrizzék meg, a kölcsön összegét pedig számítsák át pengőre és a számadásba pengőértékben vezessék be. A számadás egyszerűsítése végett a devalvált kisebb törzs- és szorgalmi tőkék, amelyek 1 P-t meg nem haladnak, egy tételbe Írandók össze, lehetőleg jelezve, milyen alapokból állott elő ezen tétel; pl. Kopácsy-, Blümelhuber-, Szabó-alapokból, vagy : az előző évek maradványaiból keletkezett tőke. Az így összeírt tőkék a törzstőke rovatába vezettessenek be és egy betéti könyvben helyeztessenek el. Ha a templom egyes tőkéi netán valorizál- tatnak, vagy majd később, ha az államkötvények pengőértéke meg lesz határozva, akkor ezek külön tételekbe állítandók be. 3. A templom azon bevételei, amelyek eddig koronákban folytak be, pl. padváltság, zászlók
